A Black Friday hagyománya az Egyesült Államokból ered, ahol a hálaadást követő pénteken tartották a karácsony előtti akciókat az üzletek. A kereskedők azonban világszerte lehetőséget láttak ebben, ezért ma már számos más országban is elterjedtek ezek a leértékelések karácsony előtt, sőt, több helyen annyira sikeresek, hogy nem is egy napig, hanem egy hétvégén át, vagy akár egy egész hétig tartanak.
De mitől is működik ennyire ez a karácsony előtti akciózás? Tijl Grootswagers, a Nyugat Sydney-i Egyetem, valamint Daniel Feuerriegel, a Melbourne-i Egyetem kutatói a The Conversationön megjelent cikkükben arról írnak, hogy valójában mi történik az emberrel akkor, amikor meghirdetik az akciókat. Merthogy a szimpla kedvezmények mögött valami sokkal stratégiaibb dolog rejlik.
Mint a hvg.hu írta, a szakemberek szerint a folyamat mögött álló tudományos ismeretek segíthetnek felismerni, mikor van arra kényszerítve, hogy többet költsön, mint amennyit eredetileg szeretett volna.
Az időnyomás megváltoztatja a döntéshozatali folyamatot
Vásárlási szándék esetén a lehetőségek mérlegelése, az információk begyűjtése (minél jelentősebb döntés, annál több információt szeretünk tudni) normál esetben időt vesz igénybe. Ám amikor nyomás alá kerül az illető, mindez megváltozik. Az agy a kutatók szerint ilyenkor lejjebb viszi azt a küszöböt, hogy mennyi információra van szüksége a döntés meghozatalához, az ember gyorsabban és kevesebb információ birtokában dönt.
Egy vadállattal szemben a dzsungelben ez a túlélést jelentheti (nem kell mérlegelni, csak elfutni), de a Black Friday ideje alatt ugyanez a mechanizmus gyors, impulzív döntésekhez vezet.
A készlet nagysága is számít
Az ember tudja, hogy az akció rövid ideig tart, és valószínűleg sokan fognak élni vele, ami versenyhelyzetet teremt: ha az ember nem cselekszik időben, lemarad valamiről. Főként ha olyan üzenetekkel stresszelik őt mondjuk egy webáruházban, hogy „már csak öt darab van”, vagy hogy „12 embernek van a kosarában jelenleg”.
A kutatók szerint a készlethiány érzése megváltoztatja az agy információfeldolgozását. Amikor úgy gondolja az ember, hogy valami korlátozott mennyiségben kapható, nagyobb értéket tulajdonít annak: azt gondolja, hogy a terméknek jónak kell lennie, pusztán azért, mert mások is venni akarnak belőle.
Ha az ember azt látja, hogy valamiből kevés van, az eltántoríthatja attól, hogy további információkat keressen. Ha az adott termék megvásárlására kevés az idő, kockázatos dolognak tűnik az árak vagy a vélemények összehasonlítása, hiszen az idő alatt elfogyhat a termék.
Amikor az embernek gyorsan, kevés információ alapján kell döntenie, akkor megnő a hibázás esélye. Ez egy ismert pszichológiai jelenség, amit sebesség/pontosság kompromisszumnak nevez a szakirodalom.
Mit lehet tenni a hibák elkerülésére?
A gyors döntések nem mindig rosszak – hangsúlyozzák a kutatók, akik jó tanácsokkal is szolgálnak arra nézvést, hogy miként lehet meghozni a lehető legjobb, felelős döntést.
- Előre kell tervezni: az akciók előtt beszerezni a döntéshez szükséges információkat és előre eldönteni, mire van valóban szükség.
- Át kell gondolni előre a költségvetést: legyen például egy maximum összeg a költésekre, így kevésbé valószínű, hogy plusz vásárlások történnek.
- Kulcsfontosságú szünet tartható konkrétan a vásárlás előtt, aminek célja, hogy az agy egy kicsit lenyugodjon és ne impulzív döntést hozzon.
- Kérdezze meg magától, hogy az adott terméket megvenné-e teljes áron? Ez segíthet meghatározni a dolog pontos értékét.