A Wienerbergerhez tartozó Semmelrock által készített országos felmérés rávilágított a magyarok kerítésválasztási motivációira és a szomszédi kapcsolatok minőségére. A kutatás szerint a hagyományos, nyitott közösségi élet visszaszorulóban van.
Míg korábban a kerítés leginkább esztétikai vagy jelképes határt jelentett, ma már a biztonság és a nyugalom hangsúlyosabb tényezővé lépett elő. Az adatok szerint a kertes házzal rendelkezők minden harmada (33 százalék) magas, teljesen zárt kerítést választana, hogy megőrizze magánéletét.
Ez a tendencia ellentmondani látszik annak, hogy a magyarok többsége állítólag jó viszonyban van a szomszédaival. A válaszadók között megfogalmazódott az a vélemény, hogy a kerítés a személyes tér lezárását, az otthoni nyugalom biztosítását jelenti. Egy szakályi férfi nyilatkozata szerint: „Semmi köze a szomszédnak ahhoz, hogy mit csinálok a saját otthonomban. […] egész héten keményen dolgozom,
a hétvégém legyen már nyugodt, nem akarok látni senkit!”
Ezzel szemben áll az a gyakorlat, amelyet egy teveli férfi képvisel: „Nálunk kertkapus a kapcsolat a szomszéddal, bármikor mehetünk egymáshoz, […] jobb ha tudunk egymásról és számíthatunk egymásra”.
Átlátszóság és a szabályok fontossága
Bár az elzárkózási vágy erős, a magyarok közel fele továbbra is a részben átlátszó, közepesen magas kerítéstípus mellett döntene. A természetes megoldások kevésbé népszerűek: mindössze a megkérdezettek tizennégy százaléka választana élő sövényt, és alig két százalék zárná el egyáltalán az otthonát kerítéssel.
A felmérés kiemeli továbbá a jogi tudatosság hiányát. Mivel a helyi építési szabályzatok határozzák meg a kerítés magasságát és elhelyezését, a tájékozatlanság szabálytalan építkezéshez, ami utólagos engedélyeztetési eljárásokat vagy bírságokat vonhat maga után.
A vidéki kistelepüléseken élők számára a kerítéscserénél a jelenlegi állami otthonfelújítási támogatás nyújthat segítséget 2026. június végéig.