Az 50 ország 56 000 megkérdezettjével készült kutatás alapján a fokozódó terhelés, a felgyorsult szervezeti változások és a feladatkörök átalakulása jelentik a legnagyobb kihívást a munkavállalóknak.
A válaszadók majdnem kétharmada (62 százaléka) tapasztalt több munkahelyi változást az elmúlt évben, mint az azt megelőző 12 hónapban. 40 százalék azt állítja, hogy a napi feladatai jelentős mértékben módosultak, azonban a változások célját mindössze 44 százalékuk érti.
A többféle nyomás máshol kínálkozó lehetőségek keresésére és a készségeik fejlesztésére sarkallja a munkavállalókat. A megkérdezettek több mint negyede (28 százalék) tervezi, hogy a következő 12 hónapban munkahelyet vált, ez a 2022-es felmondási hullámnál (19 százalék) jóval magasabb arány.
Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője az InfoRádióban elmondta: ennek a szignifikáns változásnak a hátterében a fentebb felsoroltak mellett a tavalyi erős inflációs környezet és a reálbérek csökkenése is meghúzódik. Még úgy is, hogy idén a reálbérek pozitívba fordultak, ugyanis az emberek "pszichésen kicsit lassabban érnek oda".
A váltást fontolgatók kétharmada (67 százalék) szerint a készségek fejlesztése fontos szerepet játszik abban a döntésben, hogy maradjon-e a jelenlegi munkáltatójánál vagy váltson.
A gyorsan változó környezet ellenére mutatkoznak jelek a munkával kapcsolatos optimizmusra és elkötelezettségre. A kutatásban résztvevők 60 százaléka legalább valamennyire elégedett a munkájával (ami növekedés a 2023-ban mért 56 százalékhoz képest), és azok közül, akik fontosnak tartják a méltányos fizetést, 57 százalék nyilatkozott úgy, hogy a munkájáért megfelelő bért kap. A megélhetési költségekkel kapcsolatos nyomás 2023 óta kissé enyhült, 38-ról 45 százalékra emelkedett azok aránya, akiknek minden hónap végén marad pénzük. Ugyanakkor az így válaszolók mint a fele (52 százalék) mondta azt, hogy pénzügyileg még mindig bizonyos mértékű nyomás alatt áll.
Reguly Márta a nagyobb optimizmus mögött két okot lát. Az egyik az, hogy míg az előző években a változások azok legtöbbször egy passzív megküzdést vártak el a munkavállalóktól (az infláció vagy a háborús helyzet ellen nem sok mindent tudtak tenni), addig most a technológiai változásokkal, akár a mesterséges intelligenciával való találkozás egy aktívabb megküzdést tesz lehetővé, emiatt kicsit reménytelibbek a dolgozók a jövővel kapcsolatban. További szempontként említette, hogy egyre nagyobb teret hódítanak a munkaerőpiacon a Z generációsok (20-30 évesek), és az több kutatásból is látszik, hogy ők kicsit kevésbé hűségesek, tehát könnyebben váltanak.