A generációk közötti kommunikációs különbségek megértésének egyik fontos pontja az online kommunikáció, ezen belül az emotikonok vizsgálata – ez adta az apropóját a Yettel országos, reprezentatív kutatásának. (Az egyes generációk kutatásban használt életkori meghatározása: Z: 16–24 évesek, Y: 25–44 évesek, X: 45–65 évesek.) A felmérés eredményei alapján szinte mindenki szokott hangulatjeleket használni; a válaszadók 70 százaléka kifejezetten gyakran tesz így. Leggyakrabban a 26–35 évesek fejezik ki magukat hangulatjelekkel, az életkor növekedésével az emojik használata folyamatosan csökken.
A leggyakrabban használt hangulatjelek közé tartozik a vörös szív, a mosolygó fej, a könnyesen nevető arc, a szíves, mosolygó arc, illetve a csókot küldő fej. Érdekesség, hogy míg világszinten a like jel és a hangosan síró arc is szerepel a top 5-ben, itthon ezek kevésbé népszerűek a megkérdezettek válaszai alapján.
„Nemzetközi felmérések évek óta foglalkoznak azzal a kérdéssel, hogy mely hangulatjeleket használjuk a legtöbbször az online kommunikációban, illetve ezeknek hogyan változik a jelentése a különböző életkori csoportokban. A szimbólumok használata és a képiség egyre nagyobb szerepet kap az online térben, ez minden generációra jellemző, de különösen igaz a digitális trendszetternek tartott Z generáció esetében. Ennek fényében is időszerű volt, hogy Magyarországon is pontosabb képet kapjunk a jelenségről” – idézi a távközlési cég közleménye Guld Ádám médiakutatót.
A kutatás alapján hazánkban is jól megfigyelhetők a generációs különbségek a hangulatjelek használatát tekintve: míg a könnyesen nevető arc például az egyik legnépszerűbb emotikon a Z generációsoknál, az X korosztályosok már jelentősen kevesebben használják. Ezzel szemben a felfelé mutató hüvelykujj és a szolidan mosolygó arc inkább az X-esek körében kedvelt, a Z generáció válaszadóinak csupán a negyede használja – ráadásul ők a like jel használatát az idősebb korosztályhoz kötik. Továbbá az is kiderült, hogy minél idősebb a válaszadó, annál kevésbé valószínű, hogy ugyanabból az emotikonból többet rak egymás után.
Generációnként eltérő jelentések
A válaszadók háromnegyedével már előfordult, hogy kapott olyan emojit, aminek nem volt biztos a jelentésében, ráadásul a Z generációsok felével az is megtörtént, hogy akinek küldték a hangulatjelet, az félreértette azt. Továbbá a Z-sek 40 százalékával megesett már, hogy megbántották, vagy kellemetlen helyzetbe került egy félreértett emotikon miatt.
Ez nem véletlen, ugyanis a kutatás rámutatott arra is, hogy az egyes hangulatjelek különböző jelentést hordozhatnak. A legnagyobb eltérés többek között a like jelnél mutatkozott: míg a kitöltők háromnegyede (76 százalék) jóváhagyásként értelmezi, a Z generációsok 27 százaléka negatív értelemmel ruházza fel (például elutasítás, sértés, „gratulálok”). Hasonlóan kettős értelem jelenik meg a klasszikus mosolygó fej esetében: míg az Y és az X (57 százalék) kedves, vidám, pozitív jelzőként értelmezi, a Z generáció 45 százaléka passzív-agresszív vagy negatív jelentéssel („szóra sem méltatom”) használja.
„A legtöbb jelentéskülönbség abból adódik, hogy a Z generációsok olyan új jelentéseket társítanak már jól ismert szimbólumokhoz, amelyek az érettebb korosztályok számára nem ismertek. A jelenségnek az a kulturális logikája, hogy az ifjúság minden korszakban igyekszik olyan valós vagy szimbolikus tereket elfoglalni, ahova a felnőtt tekintet nem lát el, amit az érett korosztályok már nem értenek meg. A speciális jelentéssel rendelkező hangulatjelek is ezt a célt szolgálják; megkülönböztetik a „mi” és az „ők” kategóriáit, vagyis a fiatalok és felnőttek világát” – magyarázta Guld Ádám.
A különbség azon is alapulhat, hogy bizonyos típusú emotikonokat inkább a fiatalabb korcsoportok használnak: például míg az X generációsok 19 százaléka még soha nem használta a tűz emojit és nem biztos a jelentésében (33 százalék) vagy forróságként értelmezi (19 százalék), a Z-sek 60 százaléka legalább alkalmanként használja és a „menő” jelentést társítja hozzá. Szintén különbség van a barack emotikon értelmezésében: míg az X (26 százalék) és az Y (47 százalék) gyümölcsként gondol rá, a Z generációsok jelentős többsége (69 százalék) a női hátsó jelzéseként. Érdekesség továbbá, hogy a fiatalabb korcsoport például a bohócot arra is használja, ha valamit elrontott, a koponyát akkor, ha valami nagyon vicces, a vörös zászlót pedig kizáró ok jelölésére – eközben az X generáció nem igazán ismeri ezeket a jelentéseket.
(A kutatás 1006 fő online megkérdezésével zajlott 2024. március 14. és 2024. március 25. között. A minta reprezentatív a 16-65 éves magyar lakosságra életkor, nem, régió, településtípus és iskolai végzettség szerint.)