Az EU Másfélfokos életmód projekt partnerei 5 országban (többek között Magyarországon) megtartott lakossági „Másfélfokos Műhelyek” során igyekeztek feltárni és megvitatni a (személyes és strukturális) motivációkat és akadályokat, valamit utóbbiak leküzdésének, elfogadásának feltételeit. A műhelyen fontos szerepet töltött be a Kislábnyomos Klíma Kirakó elnevezésű játék, valamint kiscsoportos, mélyreható eszmecsere zajlott a javasolt életmód lehetőségekről – olvasható a GreenDependent Intézet sajtóközleményében.
A kutatás megállapította, hogy a megfizethetőség, a szükséges és támogató infrastruktúrák elérhetősége, a társadalmi normák, valamint a másfél fokos életmóddal kapcsolatos ismeretek és tudatosság hiánya befolyásolják leginkább azt, hogy az emberek elfogadják-e azokat az életmódváltozásokat, amelyek a párizsi megállapodás 1,5 celsiusos céljának eléréséhez szükségesek. Ez fontos információkkal szolgálhat a szakpolitikai és egyéb döntéshozók számára mind a tervezéshez, mind pedig a lakossággal és egyéb szereplőkkel való együttműködéshez egy fenntarthatóbb jövő érdekében – teszik hozzá.
Doris Fuchs (a projekt koordinátora és a münsteri WWU professzora) szerint az eredmények egy része megerősíti az életmóddal és a viselkedésváltoztatással kapcsolatos már létező kutatások és szakirodalom következtetéseit: „Például a személygépkocsi közösségi közlekedéssel való helyettesítése nagymértékben függ az utóbbiak hozzáférhetőségétől, és csökkentheti az emberek rugalmasság érzetét”. Egy másik példaként Fuchs hozzátette, hogy „az emberekben általában erős érzelmeket vált ki, amikor az étrendjük megváltoztatására kérik őket a klímabarát növényi alapú étrendre való áttéréssel. Ez egy rendkívül megosztó, személyes és érzelmileg fontos téma”. Ezek mellett talán meglepő, de a kutatás azt is megállapítja, hogy a kevesebb állati eredetű terméket tartalmazó – de egyelőre nem szigorúan vegetáriánus vagy vegán – étrend elfogadottsága nő, így vannak arra utaló jelek, „hogy
az emberek hajlandóak változtatni étrendjükön, ha a kért változtatás nem túl drasztikus”
– tette hozzá Lena Domröse, a projekt partner adelphi munkatársa
Hasonlóképpen korábbi kutatások eredményeit erősíti meg az, hogy a másfél fokos átalakuláshoz szükséges energetikai felújításnak gyakran az anyagi korlátok és a megfelelő támogatások hiánya szabnak gátat, többek között Magyarországon is. Továbbá az alternatív lehetőségekkel kapcsolatos ismeretek hiánya (például az elektromos járműre való átállás vagy az ízletes és egészséges növényi alapú ételek elkészítésének fortélyai) sok résztvevő számára jelentős akadályt jelentett. Éppen ezért bizonyos kérdésekben a résztvevők további ismeretek megszerzését jelölték meg az adott életmód lehetőség elfogadásának fő feltételeként. Ugyanakkor örömteli, hogy a „napelemek felszerelésére vagy a lakás szigetelésére vonatkozó lehetőségek” kapcsán a műhely résztvevői nyitottak és motiváltak voltak – olvasható.
Mint írják, a műhelyen sok szempontból felmerült az eszmecsere során a másfél fokos életmódváltáshoz szükséges osztozás, megosztás, közös használat kérdésköre is. Például elengedhetetlen lenne az autó megosztás, a különböző elektromos háztartási eszközök, például fúró, fűnyíró, de akár mosó- és szárítógép közös használata, és adott esetben otthonunk egy részének megosztása is (üres szoba kiadása diáknak). Ezeket a javasolt változásokat azonban egyelőre elég
erős elutasítással fogadja a lakosság a legtöbb esetben
– kivéve, ha a körülmények (mondjuk természeti vagy társadalmi tragédia, háború, éhínség) szükségessé teszik.
A GreenDependent Intézet munkatársai a résztvevőknek a szervezés kapcsán is igyekeztek a másfél fokos életmódot bemutatni, így például ízletes vegetáriánus és vegán fogások is terítékre kerültek, valamint őshonos gyümölcsfák ültetésével a műhely kiszámított karbon-lábnyomáért is közösen felelősséget vállalnak.