Akkor van legnagyobb esély a gyógyulásra, ha időben felfedezik a daganatos elváltozást – jelentette ki Bogos Krisztina, az Országos Korányi Pulmonológiai Intézet főigazgatója.
A korai stádiumban felfedezett betegség esetén műtéti a beavatkozás az elsődleges. Ha a betegség már előrehaladott, a terápiás lehetőségek köréből a személyre szabott kezelés során célzott kezelés, kemoterápia vagy az immunterápia alkalmazása is az ellátás napi rutinjának részét képezi. Kiemelt szerepe van a rehabilitációnak, ami a betegek légzési képességének javítását célozza, ez fontos a műtét előtt és a műtéten átesett betegek estén is. A végstádiumú tüdőrákos betegek ellátásához az intézményben található az ország egyik legnagyobb hospice-palliatív osztálya.
Az intézmény Mellkassebészeti Osztályán komoly infrastrukturális és szakmai fejlesztések történtek az elmúlt időszakban. Ezáltal a betegek kétágyas, fürdőszobás, klimatizált, EKG monitorral felszerelt kórtermekben gyógyulnak – mondta Rényi-Vámos Ferenc, az intézet Mellkassebészeti Centrum vezető főorvosa.
A mellkassebészeti műtétek 90 százalékát tüdőrákos betegeken végzik.
A beavatkozások nagy részét minimálinvazív – kulcslyuktechnika – módszerrel végzik. Ennek köszönhetően a betegek kórházi ápolásának ideje jelentősen lerövidült, a műtét utáni fájdalom pedig a töredékére csökkent.
A koronavírus-járvány alatt az intézmény a legsúlyosabb betegek ellátását vállalta, az intenzív osztályon kialakított ECMO-központban történtek az életmentő műtüdőkezelések. Ezek tapasztalatait a mellkassebészetben felhasználva ma már olyan betegeket is meg tudnak operálni az eljárás segítségével, akiknél erre korábban még nem volt lehetőség.
Kutatások a tüdőrák hatékony kezeléséért
Az intézet nemzetközi kutatócsoportokkal együttműködve tanulmányozza a gyors növekedésű és fokozott áttétképződési hajlammal bíró kissejtes tüdőrákot, amely hazánkban a tüdőrákos esetek megközelítőleg 14 százalékáért felelős. A kissejtes tüdőrákos betegek vérében, vagy sebészileg eltávolított szövetmintáin vizsgálják például ezen daganattípusra jellemző fehérjéket, melyek elemzése új diagnosztikus és terápiás megközelítéshez vezethet – mondta Döme Balázs, az intézmény Tumorbiológiai Osztályának vezető főorvosa.
A betegség másik típusa, a nem-kissejtes tüdőrák esetében is több olyan fehérjét azonosítottak, amelyek előre jelezhetik a betegség kimenetelét. Így arra vonatkozóan is kaphattak információt, hogy az alkalmazni kívánt terápia a betegség lefolyására várhatóan milyen hatást gyakorol. Az OKPI-ben végzett kutatások révén lehetőség nyílik a tüdődaganatokban új biomarkerek azonosítására, valamint új terápiás stratégiák fejlesztésére, tájékoztatott a főorvos.
Támogatás
"A Lélek-zet Egyesület az első és egyetlen olyan szervezet hazánkban, ami biztosítja a tüdőrákos betegek és hozzátartozóik teljes körű támogatását" – mondta Mencser Éva, az egyesület elnöke. Emellett fejlesztik az orvos-beteg kommunikáció hatékonyságát, a szakmai kapcsolatépítést. A szervezet ráirányítja a figyelmet a tüdőrákos betegséggel küzdők helyzetére és a tüdődaganatok kialakulásának kockázataira.