A kutatásban azt néztük, hogy vajon a fiatalok és szüleik elégedettsége a környezetükkel kapcsolatban mennyire hasonlít egymáshoz. Az egyik kérdés arról szólt, hogy a szülői minőség, az együtt töltött idő alapján mennyire öröklődik át a fiatalra a szülő szubjektív jóllétének a szintje – mondta Nagy Beáta, a Corvinus Egyetem egyetemi tanára.
A kutatásból kiderült: erős a kapcsolat a gyermekek és a szülők jólléte között. Amennyire elégedett a szülő a lakókörnyezetével vagy a jövőbeli kilátásával, hasonlóan elégedettek a fiatalok is. Megállapították azt is, hogy a fiatalok elégedettebbek az életükkel. Nagy Beáta szerint ez azért fontos, mert
nemzetközi összehasonlításban Magyarország nagyon rosszul áll a szubjektív jóllét szintjével.
Kimutatták azt is, hogy a gyermekek jóllétét nagyban emeli, ha számíthatnak a szüleikre. A szakértő szerint ebben nincs szerepe az anyagi tényezőknek.
A kérdések közt olyanok szerepeltek, hogy például ott van-e a szülő, amikor a gyerek beteg, milyen értékek szerint neveli, vagy érezteti-e, hogy fontos a gyermek számára, ott van-e az élet fontos eseményén a szülő, vagy elfogadja-e a gyerekét úgy, ahogy van. Megkérdezték, hogy lehet-e hozzá fordulni, ha bosszús, szán-e időt a szülő a beszélgetésre, és tudja-e egyáltalán, hogy mi történik a gyerek életében.
A kutatásból többek közt az is kiderült, hogy amikor a gyerekek jó véleménnyel voltak a szüleik szülői teljesítményéről, akkor ez hozzáadott az ő jóllétük szintjéhez. Azt is megállapították, hogy
a gyerekek az anyák szülői teljesítményét jobbnak ítélték meg, mint az apákét.
A szakértőt meglepte, hogy az anyáknak a családban betöltött szerepe mennyivel nagyobb teljesítményt igényel. Bár szerinte sokat beszélünk az anyaság fontosságáról, ennek elismerése hiányos, mert a jelenlegi társadalmakban gondozási krízis van, és egyre több feladat hárul az anyákra.
"Nagyon nem mindegy, hogy milyen jóléttel bírnak ezek az anyák, és mit örökítenek át a gyerekeikre" – tette hozzá Nagy Beáta.