A hőhullámok okozzák a legtöbb ember halálát az időjárási jelenségek közül Amerikában: az extrém meleg évente 600 ember halálát okozza. Az Adrienne Arsht-Rockefeller Foundation Resilience Center szerint ha mindegyikük nevet kapna, valamint egytől háromig terjedő skálán számoznák be őket intenzitásuk alapján, azzal életeket lehetne megmenteni.
Az amerikai Kalifornia, Miami, Kansas, Madison és Milwaukee mellett Athén és Sevilla is csatlakozott a pilot programhoz, melyben tesztelik az ötletet. A spanyol város Zoe névre keresztelte idén nyáron az első ilyen hőhullámot.
A meleg okozta többlethalálozásokat veszi számba a rendszer
"Minden emberre hatnak a világ minden tájon, de nem kellene halálesetekkel járniuk" – mondta a hőhullámokról az Arsht-Rock Resilience Center igazgatója, Kathy Baughman McLeod a USA Today-nek. Csapata a következő módon tervezte meg a rendszert: évtizedek adatait kutatták a napi halálesetek számával kapcsolatosan, majd megvizsgálták,
vajon az elhunytak számára hathatott-e az időjárás.
"Tegyük fel, hogy naponta átlagosan tíz ember halt meg különböző okok miatt; azt láttuk, hogy azokon a napokon, amikor a páratartalom, az éjszakai hőmérséklet és a többi elért egy bizonyos szintet, az adott napon megugrott a halálesetek száma" – mondta Henrich-Koenis. Elmondása szerint az egyes hőhullám-kategóriák a halálozási okok várható emelkedésének küszöbértékein alapulnak a hőmérséklet emelkedése esetén. Ezek a küszöbértékek a különböző városok hőérzékenysége alapján változnak.
"Az egyes kategóriájú hőhullám esetén például a halálozások 20 százalékos emelkedésére számítunk" – mondta az igazgató.
Egy komoly szakmai szervezet nem ért egyet a módszerrel
A Meteorológiai Világszervezet ugyanakkor nem tervezi elnevezni a hőhullámokat: véleményük szerint ami a hurrikánok kapcsán szükséges, az nem biztos, hogy kell ebben az esetben is.
"A hőhullámok rangsorolásának és megnevezésének független gyakorlata, amely nincs összehangolva a hivatalos figyelmeztető rendszerekkel, a polgári védelmi protokollok és koordinációs erőfeszítések megzavarásának kockázatával és nem szándékos negatív következményekkel járhat, esetleg csökkentheti hőséggel kapcsolatos intézkedések hatékonyságát" -– olvasható a WMO közleményében.
Kalifornia jövőre teljes körűen bevezetné a rendszert
Kaliforniában, ahol már 2020-ban is rekord forróságot jegyezhettek fel, ennek ellenére azon dolgoznak, hogy akár 2023-tól működhessen a teljes rendszer: nem annyira az elnevezés, mint inkább a hőségek három kategóriába sorolása kerülhet itt fókuszba. Jelenleg ugyanis sok ember egyszerűen egy időjárással kapcsolatos sztoriként kezeli a hőhullámokat, nem pedig valódi egészségügyi veszélyhelyzetként.