A szerdai vihar miatt országszerte 238 tűzoltói beavatkozásra volt szükség – tájékoztatott az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság szóvivője. A legtöbb munkát Somogy-, Baranya- és Bács-Kiskun megyében adta a vihar a tűzoltóknak. Sok helyen az erős szél az faágakat tört le, fákat döntött ki, ezek a faágak és fák aztán utakra, kerítésekre, házakra dőltek, amiket a tűzoltóknak kellett eltávolítaniuk.
Az erős szél és jégeső több épület tetőszerkezetében is kárt okozott: országszerte 126 épületben keletkeztek károk, 82 esetben Somogy megyében, főleg Kaposváron és környékén – részletezte Mukics Dániel tűzoltó alezredes. A szóvivő megjegyezte, több helyen csak csütörtök reggel, a világosban szembesültek a csütörtöki vihar okozta károkkal, így – főként Somogy megyéből – még ma délelőtt is érkeztek bejelentések a katasztrófavédelemhez.
Mukics Dániel a beavatkozás sorrendjét illetően úgy fogalmazott, hogy a prioritást mindig az életveszély adja. Magyarán, „a legfontosabb az életmentés minden más csak ezután következik”. Mint magyarázta, a katasztrófavédelem ügyeletesi minden esetben rangsorolják az egyes eseményeket, nézve, hogy melyik időkritikus. Ahol életveszély áll fenn, oda azonnal vonulnak, ahol nem áll fenn komolyabb zavar, például egy útra dőlt fa esetében, az eset a sor végére fog kerülni – ismertette a szóvivő.
A BM OKF munkatársa arra is kitért, hogy több helyen a tűzoltóknak vizet kellett kiszivattyúzniuk az épületekből, pincékből, miután a hirtelen elhullott csapadékot a föld nem volt képes beszívni, a csatornahálózat pedig nem tudott elvezetni. Miután a közeljövőben még várhatók hasonló viharok, a szóvivő szerint érdemes magasabb helyre tenni azokat a tárgyakat, amikben a víz kárt okozhat, valamint áramtalanítani a helyiségeket (pincét). Megjegyezte, amíg a víznek van utánpótlása, amíg folyamatosan szivárog, addig tilos elkezdeni szivattyúzni, mert ezzel csak alámossuk az épületet. A legtöbb esetben a felgyülemlett csapadékvíz egyébként – egy-két órán belül – magától eltűnik a pincékből, tehát érdemes várni a tűzoltók riasztásával, akik egyébként 20 centinél kevesebb vízzel nem tudnak mit kezdeni.
Természetesen a vihar elültével és az elárasztott helyiség áramtalanítása után, semmi akadálya annak sem, ha a tulajdonos maga kezdi meg a víz eltávolítását, amit jó, ha egy fertőtlenítés is követ.
A riasztás margójára
Az Országos Meteorológiai Szolgálat a szerdai narancs riasztás kapcsán a közösségi oldalán megjegyzi: „sajnálattal követtük végig, ahogy a modellek által előrejelzett heves zivatarok a vártaknak megfelelően alakultak ki az ország déli területein. A szupercellák jókora energiával rendelkeztek, ezeket a károk mennyiségéből is könnyen megállapíthatjuk…”
De hogyan is jöttek létre a szupercellák? Mint a meteorológia fogalmaz: egy hidegfront előterében helyezkedett el a Kárpát-medence, az azt kitöltő légtömeget meleg, nedves jelzőkkel illethetjük, ami lehetőséget biztosított a konvektív események kialakulásának.
A déli területeken alapból jók voltak a feltételek a heves zivatarok kialakulásának, és mindezt még fokozta a késő délután érkező hidegfront, ami tovább segítette a cellák fejlődését – teszi hozzá az OMSZ. A front mögött északnyugatira forduló szél a Dunántúlon több helyen vált viharossá, a szupercellák környezetében átmenetileg még tovább erősödött a szél, mérőállomásuk erősen viharos széllökést is detektált egy helyen, Katymáron. Az előforduló jégszemek az 5 cm-es átmérőt is elérték (közel billiárdgolyó nagyság), egyes helyeken azt meg is haladták, itt már teniszlabda méretű jegek is hullottak. A három cella kelet felél haladt, a rájuk jellemző szokásos jobbra térüléssel.
A legnagyobb csapadékmennyiséget (27 mm) Katymáron mért az automata állomás, míg az Országos Meteorológiai Szolgálat észlelője ennél is többet, 32 mm-t is mért Máza térségében – olvasható.