2014-ben a Pilisi Parkerdő Zrt. 65 000 hektáros területének csaknem harmadán keletkezett károsodás, 10 000 hektáron különösen súlyos mértékben, köszönhetően a tartós ónos esőnek. A társaság szóvivője szerint korábban még soha nem fordul elő az erdőgazdaság történetében hasonló méretű károsodás. Mészáros Péter ugyanakkor nagyon pozitívnak nevezet megtapasztalni a társadalmi összefogást, ami végül az S.O.S Bajban az erdő! című tematikus napon volt tapasztalható, amit az Országos Erdészeti Egyesület a Magyar Tudományos Akadémiával közösen hozott létre, élén Áder János köztársasági elnökkel.
A helyreállítási munkákat illetően elmondat: az első feladat azt volt, hogy felszabadítsák a közutakat, helyreállítva a közlekedés, majd pedig a turistautak folyamatos megtisztítása, valamint a belső erdőterületeken lévő károknak a felszámolása következett, aminek 2016-ra a végére is értek. Tehát a károsodott faanyag eltávolításra került a területről. Ezt követően indulhatott el magának az erdősítésnek a folyamata azon a 100 hektáron, ahol tulajdonképpen semmi nem maradt az erdőkből – tette hozzá a szóvivő.
Kiemelte: bár a jégkár sújtotta területek regenerációja jól halad, és bár a turista szeme talán nem is, de a szakemberé látja, hogy itt valami nagyon súlyos esemény történt néhány éve. Megismételte, ugyan felszabadították az erdőt az összetört faanyagoktól, ahhoz viszont, hogy a faállomány optimálisan fejlődhessen, a további munkálatok szükségesek, mondhatni elengedhetetlen, hogy ismét „jó” erdő lehessen. Így aztán zajlanak még ápolások az ültetett területeken, különféle beavatkozások a nem erdősített, de komolyabb záródáshiányt szenvedett terülteken, illetve ott is, ahol minőségjavító állománynevelési munkákkal az erdők állapota pozitívan befolyásolható – magyarázta.
A szóvivő azt is közölte, hogy több mint 50 000 magánember és nagyvállalat érzett társadalmi felelősséget aziránt, hogy ezek az erdők megújuljanak, de emellett nyilván a Pilisi Parkerdő Zrt. is fordított saját forrásból arra, hogy a felsorolt munkálatokat el tudják végezni, aminek a költsége több mint 100 millió forintra rúgott eddig.
Mészáros Péter érdeklődésünkre végül arra is kitért, hogy az erdészek – figyelembe véve a természet erőit – olyan sérült, meghajolt fákat is visszahagytak a területen, amik valamifajta lehetőséget mutattak arra, hogy helyreállhatnak, és csak ott avatkoztak be, ahol feltétlenül szükséges volt. „Nem szerettünk volna minden egyes fát eltávolítani – magyarázta a szóvivő. Esélyt kell adni a természetnek ahhoz, hogy önmagától is regenerálódjon.”