Az erdészeti kezelések hatására is lehetséges az, hogy őserdőszerű állapotok alakuljanak ki olyan erdőkben, melyekből az ember faanyagot hoz ki – fogalmazott érdeklődésünkre Csépányi Péter, emlékeztetve, hogy az örökerdő-gazdálkodás bevezetése Magyarországon 2002-re datálható, és azóta fokozatosan születnek olyan gyakorlati, illetve tudományos eredmények, amelyek megkönnyítik ezt.
A szakember megjegyezte, a Madas László erdőmérnök által 1954-ben elkezdett kísérleti erdőkezelés nagyban hasonlít az örökerdő-gazdálkodásra, tehát egyfajta előfutárának is tekinthető, miután ennek eredményeként olyan értékek, paraméterek születtek, amelyek nagyon megközelítik az őserdők hasonló jellegű értékeit, paramétereit.
Egy erdő jellemzésekor nagyon fontos szempont
- a fajösszetétel,
- az ott található fák korbeli, illetve átmérőeloszlása,
- a holtfa mennyisége,
- a mozaikosság,
- a szerkezeti változatosság,
- a különböző fejlődési stádiumok megléte az erdőben
– magyarázta a Pilisi Parkerdő Zrt. erdőgazdálkodási és természetvédelmi vezérigazgató-helyettese. A „Madas-erdő” esetében tehát a felsorolt jellemzők nagyban egyeztek az őserdők hasonló értékeivel.
A kivett fák pótlását illetően Csépányi Péter kifejtetett: az őserdők esetében a megújulás természetes folyamatokkal megy végbe, ami során egy-egy fa, facsoport kidől, majd a magokból újak nőnek, amikből aztán egy-egy nagyobb fa kiválik. Az örökerdő-gazdálkodással ugyanezt a megközelítést alkalmazzák, tehát
nem kerül sor emberi ültetésre, a magoncok az idős fákról aláhulló magokból hajtanak ki,
amik megfelelő fény-, talaj- és hőmérsékleti viszonyok esetén megnőnek. Azzal pedig, hogy egy-egy fát kitermelnek, gyakorlatilag modellezik a kisebb őserdőkben lezajló, finom léptékű bolygatásokat, magyarán az ilyen esetekben az erdész úgy működik, mintha egy szélvihar kicsavart volna néhány fát, vagy mintha egy magányos fa elhalna a többi között – magyarázta Csépányi Péter.
A Pilisi Parkerdő gondozásában jelenleg több mint 10 ezer hektáron zajlik örökerdő-gazdálkodás, ami a teljes területének a 17 százaléka, amihez hozzátartozik, hogy Magyarországon az örökerdők nagyságrendje 30 ezer hektár.