Nyugat-Kanadában, a brit columbiai Lytton település környékén 49,6 fokot mértek a napokban, de már ezt megelőzően is csúcsközeli hőmérsékletek voltak. Az extrém hőmérsékletet nem is nagyon tudják felfogni az ott élők, hiszen még ott sem szokott ilyen meleg lenni, ahová a kanadaiak nyaralni járnak – fogalmazott az InfoRádióban Toldi Ottó. És ez nem egyedi jelenség, hiszen Finnország sarkköri területein túl is 30 Celsius-fok fölötti hőmérsékleteket mértek júniusban, korábban pedig, májusban a szibériai sarkköri területeken is 30 fok körüli meleg volt.
A jelenség hátterében az első helyen az üvegházhatású gázok kibocsátása áll – tette hozzá a Klímapolitikai intézet kutatásvezetője –, aminek az eredményeként exponenciálisan nő a légkör szén-dioxid-koncentrációja, illetve a Föld hőelnyelése, ezáltal az hőcsapdaként működik. Emiatt megváltoztak a nagyobb víz- és légkörzések, az áramlatok, megszűnt a nyugati szelek dominanciája az északi féltekén, a térítő övezetben, így
délről az extrém meleg, északról pedig az extrém hideg egyre gyakrabban tör be
azokra a területekre, ahol ez korábban nem volt megszokott. A termikus egyenlítő egyre északabbra helyeződik, extrém helyzeteket kialakítva, amiben hazánk is érintett, de legfőképp a Nyugat-Kanada és az Egyesült Államok nyugati, északnyugati területei – magyarázta a szakember.
Az extrém helyzet egy úgynevezett hőhurok, más nevén hődomb, ami akkor alakul ki, amikor egy hatalmas hideg légóceán csapdába ejt egy nála sokkalta melegebb hőbuborékot, ami semerre sem tud kitörni, hiszen a hideg levegő sűrűbb. Ha pedig szélcsendes idő tapasztalható – a magasabb légkörben is –, akkor ez a hődomb stabilizálódni fog egy terület fölött, mint az jelenleg tapasztalható Észak-Európában és Nyugat-Kanadában is.
Toldi Ottó szerint a jelenség ellen nem igazán van mit tenni, bár létezik már egy tudományág, a geomérnökség, amelynek egyik célja a klímaváltozás hatásainak a visszafordítása, „de ekkora méretekben ez alkalmazhatatlan”. Amit esetleg mégis tehetünk, hogy adaptálódunk, illetve hogy csökkentjük az üvegházhatású gázok kibocsátását – emelte ki a szakember, hiszen
egyre több az intő jel arra, hogy fogytán az idő a cselekvésre.
Hozzátette: ma már megvannak a legjobb gyakorlatok, hogyan lehet a hőség hatásait a legjobban kiküszöbölni, sőt, már a városok megtervezése is ebbe az irányba mutat, hiszen ezen hőgócokban akár 10 fokkal is melegebb lehet a meteorológiai szolgálatok által előrejelzett hőmérsékleteknél.