Az ország második legmagasabban fekvő települése Bükkszentkereszt. Eredeti neve az volt, hogy Újhuta. 1755-ben az üveghuták bérlője, Simonides János alapította szlovák és ruszin munkások betelepítésével, akikről odaadóan gondoskodott, hiszen nemcsak templomot épített nekik, hanem kocsmát és kuglipályát is. A község ma is sok érdekes látnivalót kínál. Mi most a Boldogasszony kövét ajánljuk a figyelmükbe. A nevét onnan kapta, hogy egy legenda szerint Krisztus halála után a Megváltó anyja, Mária bánatában a világot járta, és megpihent ezen a kövön. A mélyedésébe ma is bele lehet ülni, és az ember állítólag azonnal megnyugszik. Egy próbát megér.
A Börzsönyben a Magyar-hegyet mászhatják meg. Nagybörzsönyből induljanak el. A tetőről a Várbükk nyerge, Bányapuszta, a Jóska-kút, a Katalin-forrás és a Bolgár-kert érintésével juthatnak vissza a faluba. Nagybörzsönyt bányászok alapítottak, és a szakértők szerint a föld mélyén ma is négy tonna arany van ott, de szerencsére a környezetvédelmi szempontok erősebbek a sárga nemesfém iránti mohó vágynál.
Elmehetnek Szalonnára is. Ez is egy község az edelényi járásban, a Csereháton. Neve a közelében található, enyhén sós vizű forrásra utalva valószínűleg a szláv slana, vagyis sós szóból származik. A Szalonnai-hegységben felkereshetik a Szár-hegyet, ahol megnézhetik az ország leginkább épen maradt középkori pálos kolostor romját.
A nógrádi Karancs, helyi nevén
a „palóc Olümposz” is várja önöket.
Somoskőújfaluból mászhatják meg, szinte végig a szlovák határkövek mentén. A tetejéről tiszta időben a Magas-Tátra is látszik.
A Kőszegi-hegységben a Kendig-csúcsot hódíthatják meg, ahol meteorológiai megfigyelő állomás működik. Útközben megpihenhetnek a Vörös-keresztnél. Ennek nincs köze a nemzetközi segélyszervezethez. Egy hat tölgy között álló, vörös színűre festett keresztet képzeljenek el, amit a Kőszeg-hegyaljáról induló gyalogos búcsújárók tiszteletére emeltek az eleink. Vagy inkább
ne képzeljék el, hanem menjenek oda és nézzék meg.
A Mecsekben Hetvehelyről a Sás-völgy bejárásával kezdhetik a túrát. A Cigány-réti forrás után, a Mókus-háznál egy lombkorona tanösvényt is felfedezhetnek. A kirándulás combosabb része a Petőcz-pusztai haranglábnál kezdődik, mert onnan felfelé vezet az ösvény a Jakab-hegyre, a Babás-szerköveket és a Zsongor-követ érintve. A csúcson egy kolostorrom és egy bronzkori földvár maradványa emlékezteti az embert a mindig múló ídőre.
A Villányi-hegységben a Szársomlyó egyedülálló mészkőtömbje hívogatja önöket, de mivel fokozottan védett területről van szó, ezt csak vezetéssel látogathatják meg. A Nagyharsányi szoborpark gondnokságán érdeklődjenek a részletekről. A hegy gyomrában egyébként egy 1400 méter hosszú kristálybarlang található, ahova viszont csak kutatók kapnak belépési lehetőséget, és ők is csak kivételes esetekben.
Bárhová is mennek,
tartsák be a járványvédelmi szabályokat, érjenek haza a kijárási tilalom kezdetére,
és tájékozódjanak a felkeresni vágyott látványosságok nyitvatartásáról, az esetleges erdészeti korlátozásokról, illetve a várható időjárásról. Ez utóbbiban tudunk segíteni:
A hidegfront gyorsan elhagyta a térségünket, melegszik az idő. Változó mennyiségű felhőzet mellett napos időszakok is lesznek a hét végén, csapadék nem valószínű. Pénteken újabb hidegfront érkezik, de a jövő hét elejére már jóval melegebbre fordul az időjárásunk – tájékoztatott Kuntár Roland, az Országos Meteorológiai Szolgálat munkatársa.
Teljesítménytúrák is lesznek a hétvégén, de a járvány miatt csak egyéni teljesítéssel és virtuális igazolással.
Most rendezik meg egyebek mellett a Bakony Vadont, az Őrség 30-at, a TAIPEI-t, a Három Határt, a Kékest, a Transz-Csepelt, a Madarakért és a Fákért Túranapot, illetve a Kab-hegy kétszer elnevezésű programot. Ezekről a Teljesítménytúrázók Társaságának honlapján olvashatnak.