A folsav – vagy B9-vitamin – nagyon fontos szerepet tölt be az idegrendszeri fejlődésben, így a velőcső megfelelő kifejlődésében és záródásában is. De a folsav alapvetően minden egyes sejtosztódási folyamatba beleszól, így a vérképzésbe is, legyen szó akár vörösvértestekről, akár fehérvérsejtekről.
Sőt, ha nem megfelelő a folsavszintézis, akkor az megemeli a vér homocisztein szintjét. Ez az aminosav a vérben természetesen jelen kell, hogy legyen, ám magas szintje jelentősen hozzájárul az érfalak mikrosérüléseihez, mely jelentősen növeli a vérrögképződés kialakulásának valószínűségét. Ha pedig egy vérrög leszakad, és a véráramban valahol fennakadást okoz, akkor trombózis, tüdőembólia vagy stroke is kialakulhat – hívják föl a figyelmet Ratkó Tünde szülésznő, termékenységi specialista honlapján.
A terhesség és a trombózis
Rossz hír, hogy a terhesség már önmagában is növeli a trombózis rizikófaktorát, pusztán azért, mert a baba komoly megterhelést jelent a szervezetnek. Ehhez jön még a terhesség alatti indokolatlan hízás is, mely tovább rontja a rizikóadatokat. Nem is beszélve a folsav hasznosulását is jelentősen befolyásoló MTHFR mutáció jelenlétéről, mely a homocisztein szint emelkedésében is jelentős szerepet játszik – mondja Angyal Géza szülész–nőgyógyász főorvos.
A terhességet ma már a legtöbb szakember tanácsára a nők jellemzően támogatják valamilyen várandósvitaminnal. Ez azonban még nem elég. A problémák – jelen esetben éppen a folsav hasznosulásával összefüggő gondok – kiküszöbölésére mindenképpen olyan készítményt válasszunk, amely a folsavat is – és a lehető legtöbb más anyagot is – szerves formában tartalmazza, olvasható. Más anyagok esetében ez a citrát és a glükonát formákat jelenti, a folsavnál azonban más a helyzet. A folát tartalmú készítményekből az MTHFR mutációval élők szervezete nem képes hasznosítani a folsavat.
Hogy honnan lehet tudni, jelen van-e a mutáció? Vérvizsgálattal könnyen kideríthető, de a tűre sincsen szükség abban az esetben, ha quatrefolic formában juttatjuk be a folsavat. Az úgynevezett negyedik generációs, vagy például quatrefolic formában ugyanis az MTHFR gén mutációjától függetlenül a szervezet képes hasznosítani a folsavat, ráadásul kimagaslóan jó arányban, ami nagyon fontos.
Bár a folsavellátottság a fent leírt módon könnyen megoldható még a mutáció jelenlétében is, ennek ellenére érdemes utánajárni a kérdésnek. Az MTHFR gén ugyanis sok olyan folyamatba beleszól, amik miatt a kezelőorvosnak fontos információ, hogy a génmutáció jelen van-e az adott kismamában.