Azok, akik családot szeretnének az alacsony spermiumszám ellen küzdenek. Azok azonban, akik nem, vagy inkább még nem, kicsit sem küzdenek ellene, sőt, adott esetben még örülnek is neki. A férfiaknál az alacsony spermiumszám ugyanis jelentősen rontja a fogamzóképességet, vagyis kisebb az esély a családalapításra – vagy éppen a véletlenül „becsúszó” babára. Ennek pedig sokan örülnek, olvasható Ratkó Tünde szülésznő, termékenységi specialista honlapján.
Ez tulajdonképpen valahol érthető, hiszen kisebb a stressz, ugyanakkor tisztában kell lenni azzal, hogy a spermiumszám visszaállítása nem olyan egyszerű folyamat, vagyis
idejében kell elkezdeni a próbálkozást, és még akkor sem biztos, hogy sikerül.
A legtöbb esetben ugyanis az alacsony spermiumszámért a tápanyagellátottság alacsony volta a felelős, de sajnos a betegségek és a genetikai tényezők sem zárhatóak ki a rendszerből. Ezek pedig jelentősen megnehezítik, olykor el is lehetetlenítik a spermiumszám növelését.
Miért baj, ha alacsony?
Az alacsony spermiumszám egy sor részletre van hatással a szervezetben – ahogyan arra már több kutatás is rávilágított. Sajnos nem csak azt eredményezi, hogy kisebb stressz mellett hódolhatunk a szex örömeinek, hanem azt is, hogy
jelentősen megugrik néhány igen komoly betegség kockázata is.
A kutatók az alacsony spermiumszámot a 39 millió/ml alatti értékekben határozták meg. Az ilyen adatokkal rendelkező férfiak körében pedig sajnos lényegesen magasabb a szív- és érrendszeri gondok kialakulásának kockázata. Magasabb a rossz koleszterin szintjük, sok esetben alacsony a tesztoszteronszintjük is. Ez pedig nem csak a férfiasságot befolyásoló hormon, hatása a szervezet számos pontján jelentős, így például alacsony volta a csontritkulásra is hajlamosabbá teszi az embert – mondja Ratkó Tünde.
Az alacsonyabb spermiumszámmal rendelkező férfiak esetében jellemzően magasabb testzsírszázalékokkal kellett számolni, illetve lényegesen megnőtt az inzulinrezisztencia – és ezzel a cukorbetegség kialakulásának valószínűsége is.
A spermiumszám normál szinten tartása a szervezetben – ha betegség vagy genetikai tényező nem játszik közre – a megfelelő tápanyagellátottság kérdése. Ez ugyanis egy másodlagos, nem létszükségletű funkció, vagyis csak akkor jut rá elegendő tápanyag, ha a test ellátottsága ideális. Ellenkező esetben a szervezet a túlélést helyezi előtérbe, és lerontja a másodlagos funkciók működését – mint amilyen a szaporodás is, olvasható.