A túzok legnagyobb egybefüggő közép-európai fészkelőállománya a Kárpát-medencében, azon belül Magyarországon van. A Kárpát-medencében két fő régió különíthető el a túzokállományok szempontjából (nyugatpannon és keletpannon régió), mindegyikben több rendszeres telelőterülettel, illetve dürgőhellyel (párzóhellyel) – olvasható a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság sajtóközleményében.
A természetvédelmi szakemberek minden télen felmérik az itt telelő túzokcsapatokat, ilyenkor ugyanis pontosabb képet lehet kapni egy–egy régió állományáról. A telelő madarak jól megfigyelhető, elkülönült csapatokba verődve töltik az időt, ezáltal pontosabban megszámolhatók. A szinkronszámlálás 2017 óta hét országban (Magyarországon, Ausztriában, Németországban, Csehországban, Szlovákiában, Romániában és Szerbiában) egyszerre és összehangoltan zajlik A túzok határon átnyúló védelme Közép-Európában című LIFE pályázat keretében.
Lóránt Miklós, az igazgatóság projektkoordinátorának tájékoztatása szerint a legnagyobb előfordulási helyük a keletpannon régió, itt 1553 egyedet számláltak januárban, míg a nyugatpannon régió minimum 620 madárnak ad otthont a szinkronszámlálás alapján. A Kárpát-medencei túzokállomány tehát
igazoltan 2200 fölé növekedett, mintegy 200 példánnyal többet regisztráltak, mint korábban.
A hazai állományok a Mosoni-síkon, a Duna-Tisza közén és Kelet-Magyarországon élnek. A Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság működési területén, a Felső-Kiskunság szikes pusztái tradicionális túzok élőhelyek, itt jelentős állomány, mintegy 569 példány tartózkodott a felmérés napjaiban. Egy másik nagyobb állomány, 524 példány, a Dévaványai-síkon él a Körös-Maros Nemzeti Parkban.
A Kárpát-medencében a túzokállományok jóllehet egy–egy régióhoz kötődnek, mégis egymástól nem teljes mértékben elszigetelten élnek. Az állományok keveredése az egymáshoz közel eső területeken (pl. Kelet-Magyarországon Dévaványa, Hortobágy és a Bihari-sík területén), így több határ menti régióban is napi rendszerességgel előfordul, így e nagy térigényű faj esetében a védelmi intézkedések – beleértve az állomány rendszeres felmérését is – sem elkülönülten történnek.
Azt, hogy a látszólag jól elkülönülő állományok egymással kapcsolatban vannak, a madarak egyedi jelölésére alapuló vizsgálatok, de az ismert túzok-élőhelyek közötti szórvány megfigyelések is többször alátámasztották. A januári számolás során több ilyen „nem szokványos” helyen is figyeltek meg madarakat, így pl. a Bakonyalján, Cegléd határában, vagy a Bánságban is volt dokumentált túzok-előfordulás.
A túzokok számára költés szempontjából sikeres év volt 2020.
A tavaszi száraz időszak kedvező volt számukra a tekintetben, hogy a mélyebb fekvésű, ilyenkor kevésbé intenzíven művelt területeken kevésbé voltak veszélyeztetve a fészekaljak, és a legtöbb fészekalj már kikelt, mire megérkeztek a nagyobb esőzések.
A túzok Magyarországon 1971 óta védett, 1979 óta fokozottan védett faj, természetvédelmi értéke a legmagasabb kategóriát jelentő egymillió forint. Az Agrárminisztérium kiemelten kezeli a faj megóvását, külön szakértői munkacsoportot működtet és a Nemzeti Biodiverzitás Stratégiában is hangsúlyos szerepet kapott az állomány védelmének és növelésének kérdése. Emellett számos program segíti a túzok védelmét: természetvédelmi pályázatok keretében jelentős védelmi intézkedések történtek, egyre több gazdálkodó folytat túzokbarát mezőgazdasági művelést, hangsúlyt kap a túzok- és apróvadvédelmi vadgazdálkodás megvalósítása, illetve – ahol szükséges – az áramszolgáltatók közreműködésével folyamatban van a légvezetékek földkábellel történő kiváltása is.