Novemberben 47,7 milliárd forintra nőtt a vényköteles, támogatott gyógyszerek patikai forgalma, ez októberhez képest 1,7, az előző év azonos időszakához képest 6,3 százalékos bővülés. A közel 48 milliárd a harmadik legnagyobb forgalom az elmúlt 2 évben, amit csak a 2020. januári 48,5, illetve a 2020. márciusi 59,2 milliárdos gyógyszereladások haladtak meg – írja a Napi.hu összegzésében.
Nem is csak a támogatott vényköteles gyógyszerek darabszáma nőtt meg, ugyanis az az októberihez, illetve a 2019. novemberi eladáshoz képest egyaránt csupán 3,2 százalékkal bővült. Drágultak a gyógyszerek, a KSH mérései szerint összességében, átlagosan 2,4 százalékkal az előző év azonos időszakához képest.
A szokott módon erős januárt, illetve a járvány miatti patikaroham által létrejött márciusi rekordforgalmat figyelembe véve különösen kiemelkedőnek számít a novemberi adat, amiben a kijárási szigorítások miatt előrehozott gyógyszervásárlások is szerepet játszhattak.
Gyógyszerkategóriánként vizsgálva látható, hogy
a nagyobb gyógyszercsoportok közül a tápcsatorna-anyagcsere, illetve a vér és vérképző gyógyszerek bővültek a legjelentősebb mértékben az előző év azonos időszakához képest.
Előbbi csoportból nagy volumenben fogyott a D-vitamin, míg utóbbi csoport esetén a trombózis kialakulását csökkentő szerek járultak hozzá jelentősen a növekedéshez.
Novemberben 557 millió forint értékben fogyott a vényköteles D-vitamin, amely a teljes gyógyszerforgalom 1,2 százalékát tette ki. Mivel a D-vitamin vény nélkül is beszerezhető a patikákban, a forgalom értéke még nagyobb lehetett. A főorvosok által is ajánlott immunerősítő vitamin forgalma 135,3 százalékkal bővült az előző év novemberi értékéhez képest.
Gyógyszercsoportok közül jelentős volt a visszaesés a váz- és izomrendszerre ható gyógyszerek eladásaiban, 8,2 százalékkal csökkent a gyógyszercsoport, amelybe beletartoznak a csontbetegség gyógyszerei vagy a köszvényellenes szerek is.
Novemberben megyei szinten Pest megyében nőtt a legnagyobb mértékben, 11,7 százalékkal a gyógyszereladás az előző évhez képest. A növekedés a fővárosban volt a legkisebb mértékű, csupán 2,4 százalékos.