Ismerje meg a pálinkafőzés miatt kitalált köztársaságot

Infostart / InfoRádió - Herczeg Zsolt
2020. július 31. 19:00
Egy pálinkafőzésre kitalált köztársaság, a Dunántúl oroszlánjának vára, különleges kövek, kilencszáz éves templomok és a történelmi Magyarország legutolsóként kitört tűzhányója – útvonalajánlatok következnek hétvégi túrázóknak

A kéktúrázóknak a Piliscsaba és Kesztölc közötti szakaszt teljesítése javasolt. Kesztölc az a község, ahol 1956-ban néhány helybéli kikiáltotta a Kesztölci Külön-Köztársaságot, amelynek

fő oka és célkitűzése a szabad pálinkafőzés volt.

A település közelében van Klastrompuszta. A pálosok 1250 táján Boldog Özséb vezetésével itt építették fel az első monostorukat. Érdekesség, hogy Boldog Özséb életéről sokat tudunk, de több történész szerint nem kizárt, hogy nem is létezett, mert először csak a 14. században írtak róla.

A Keleti-Bakonyban, Várpalota környékén a Vár-völgy, Bátorkő vára, és a Fajdas-hegy várja önöket. Várpalotán mindenképpen nézzék meg a Thury-várat. Névadója Thury György, aki nem olyan híres, mint Dobó István, mert Gárdonyi Géza nem róla írt regényt, de legalább annyira kalandos és hősies élete volt, mint az egri kapitánynak. A „magyar el Cidnek” és a Dunántúl oroszlánjának is nevezték, mert kiváló bajvívó volt, 1566 júniusában pedig 500 katonájával mindaddig tartotta Palota várát Arszlán budai pasa 8000 fős seregével szemben, amíg a felmentő csapat Salm gróf győri várkapitány vezetésével meg nem érkezett.

Megölni is csak úgy tudták a törökök, hogy tőrbe csalták, és 150-en rontottak rá.

A Balaton-felvidéken a dörgicsei Kű-völgy sziklaformációit nézhetik meg. Arrafelé, Kisdörgicsén van egy templomrom, ami egészen jó állapotú ahhoz képest, hogy 900 éves. Felsődörgicsén is áll egy szép templomrom, a Szent Péterről elnevezett, amely különleges formáját a többszöri hozzáépítéseknek köszönheti.

A Keszthelyi-hegységben a Medvehagyma-tanösvényen a Láz-tető és a Pad-kő hódítható meg. Egy Vállus nevű apró falucskából kell elindulniuk, ahol őseikre büszke emberek laknak, mert a vállusiak 1540-ben nem szaladtak el a török hódítók elől, hanem kettőt elfogtak közülük, és busás váltságdíjat kértek, sőt, kaptak értük.

A Salgótarjántól északkeletre fekvő Cseres-hegység egyik legmarkánsabb csúcsa a Ragács, amely a történelmi Magyarország legutolsóként kitört tűzhányója. A bizarr bazaltszirten álló váráról ismert Ajnácskőről célozhatják meg. Rövid, de fárasztó kaptatóval mászhatnak fel a kihűlt lávafolyásokkal koronázott hegytetőre, ahonnan a hullámzó gömöri táj csodás panorámáját élvezhetik.

Az időjárás olyan lesz, amilyen júliusban lenni szokott.

„Szombaton egy anticiklon peremén, észak–északkelet felől továbbra is száraz levegő érkezik fölénk. Túlnyomóan derült, napos idő lesz, csapadék nem várható, az északias szél időnként megélénkülhet. A hőmérséklet késő este 25, hajnalban 16, délután pedig 31 fok körül alakul – közölte Csonka Tamás meteorológus, az Országos Meteorológiai Szolgálat munkatársa. – Vasárnap estig többnyire napos, többnyire csapadékmentes időjárásra számíthatunk.”

Teljesítménytúrák is lesznek a hétvégén gyaloglóknak, futóknak és kerékpárosoknak egyaránt.

Most rendezik meg:

  • a Mesélő kereszteket,
  • a Teliholdas Balatont,
  • a Budai Pirost,
  • a Városliget 25-öt,
  • a Mecsek 50 Retrót,
  • a Szelce 50-et,
  • az Aggteleki Nemzeti Park 35-öt,
  • a Kecső 30-at,
  • a Baradla 20-at,
  • a Csillagvizsgáló 10-et,
  • a Világörökség 25-öt,
  • az Éjszakai Tisza-tó kerülő kerékpáros túrát,

valamint a „Vándortáborozók nyomában a Mecsekben” és a „Rockenbauer Pál emlékúton” elnevezésű programokat. Ezekről a Teljesítménytúrázók Társaságának honlapján olvashatnak.


KAPCSOLÓDÓ HANG:
Outdoor programajánló
A böngészője nem támogatja a HTML5 lejátszást