Magyarországon körülbelül 20 és 30 közé tehető a honos kullancsfajtoknak a száma. Egész pontos számot azért nem lehet mondani, mert ahogyan zajlanak a kutatások, egyre többet fedeznek fel - mondta az InfoRádiónak az Ökológiai Kutatóközpont tudományos főmunkatársa. Az őshonosokon kívül ugyanakkor három-négy újabb faj megjelentésével is számolni lehet a behurcolásoknak köszönhetően, amire már korábban is volt példa - tette hozzá Földvári Gábor.
Az új kullancsfajok felbukkanása szempontjából fontos tényező a vándormadarak mozgása,
ami természetesen nem újdonság, miután évmilliók óta vándorolnak már az állatok Afrika és Európa különböző régiói között. Ez évi 1-2 milliárd madarat jelent, amelyek több százaléka is kullancsokkal fertőzött. Az viszont újdonság, hogy
az enyhe télek miatt a trópusi, szubtrópusi fajok is képesek áttelelni Magyarországon,
a fagy nem tizedeli meg a vérszívókat. Az igazán komoly gondot az jelenti, jegyezte Földvári Gábor, hogy például az ezek közé sorolható Hyalomma marginatum és a Hyalomma rufipes fajok kórokozókat is terjesztenek, mint például a krími-kongói vérzéses lázat.
A betegség furcsa elnevezése onnan ered, hogy a két egymástól meglehetősen távol eső területen is kimutatták a vírust a 20. század közepe táján, de csak később derült ki, hogy ugyan arról a kórokozóról van szó. Ahogy a neve is mutatja, az ebolához hasonló módon, belső vérzésekkel is járó betegség. Tehát nagyon komoly tünteti lefolyása van, az esetek akár 30 százaléka pedig halállal is végződhet – hangsúlyozta a szakember.
Ugyanakkor nemcsak a Hyalomma kullancs az egyetlen terjedési útja a vírusnak. Például a fertőzött állatok húsával dolgozó állatfeldolgozó üzemekben is fertőződhetnek közvetlenül az emberek, hiszen ez nem cseppfertőzéssel, hanem vér útján terjed.
Magyarországon ez egy új betegség lenne
– emelte ki a feltételes módot az Ökológiai Kutatóközpont munkatársa –, hiszen a kullancsot már behurcolták az országba, viszont a betegséget még nem. Köszönhetően annak, hogy ezek a madarak nem jó vírusgazdák. Ahhoz, hogy kialakuljon egy helyi fertőzési góc, ahhoz szüksége volna fenntartó gerinces állatokra is a vírusnak.
A krími-kongói vérzéses láz elsősorban a mediterrán és a balkáni országokban figyelhető meg – tette hozzá a szakember –, Magyarországon inkább csak a behurcolásnak van meg az esélye.