Míg az állati szervezetek és az ember klónozásának megítélésével számos publikáció foglalkozik, egyelőre kevés kutatás vizsgálja az állatok élelmezési célú klónozásának fogadtatását - írja közleményében a laboratorium.hu. Korábbi felmérésekből kiderült, hogy
a közvélemény inkább támogató a humánterápiás célú alkalmazásnál (szervátültetés, komoly betegségek kezelése), viszont élesen elutasítja a reproduktív klónozást.
Egy közelmúltban készült vizsgálatban azt kutatták, mit gondolnak az emberek az állatklónok élelmiszerkénti felhasználásáról. Az eredményekből egyértelműen kiderült, hogy a fogyasztók megosztottak a kérdésben, ám az állatok élelmezési célú klónozásáról összességében elutasító a hozzáállásuk.
A nők nagyobb arányban (60%) utasítják el a klónozást, mint a férfiak (40%).
Az alapfokú végzettségűeknek mindössze alig több, mint 5, addig a felsőfokú diplomával rendelkezők több, mint 50 százaléka ellenzi a klónozást. Az állattenyésztésben jártas válaszolók szintén alacsony arányban utasították el a klónozást (16,5%).
Igaz, a véleményvezetőnek tekinthető szakmai kör (állattenyésztési szakemberek) elfogadóan viszonyult a klónozáshoz, ugyanakkor a megkérdezett szakembereknek nem volt szilárd elméleti alapjuk (pl. a klónozás és a genetikai módosítás közötti különbség ismeretének hiánya), így összességében nem felkészültek az ismeretátadásra, az érdemi párbeszédre a közvéleménnyel.
A kisvárosokban és a falvakban élőknek mindössze 10, ám a budapestieknek közel 60 százaléka ellenzi a klónozást.
Érdekes még a családban élők és az egyedülállók viszonyulása a kérdéshez, hiszen míg az előbbiek 83, addig az utóbbiak mindössze 17%-a utasítja el a klónozást.
A felmérésből a laboratorium.hu szerint egyértelműen kiderül, hogy a fogyasztók ugyan megosztottak a kérdésben, ám az állatok élelmezési célú klónozásának megítélése kapcsán összességében negatív, elutasító a hozzáállásuk.
A „kockázatérzékeny” szegmens elutasítása mögött a félelem és az egészségügyi aggályok húzódnak, míg az állatjólét és az etika szerepe náluk valamivel kisebb volt. A „naiv elutasító” szegmens nem érzékeli az ökológiai krízist, számukra az etikai megfontolások hangsúlyosabbak a klónozás megítélésekor, mint az egészségük féltése a klónozott húsok fogyasztásától.
Milyen a klónozás jogi háttere?
Bár már évekkel ezelőtt megszületett a vonatkozó bizottsági jogszabálytervezet, annak tárgyalását nem kezdték meg az EU döntéshozó szervei. A szabályozás kidolgozását jelentősen nehezítette, hogy a téma túlmutat az élelmiszer-biztonsági aggodalmakon, állatjóléti és etikai szempontokat is figyelembe kell venni, nem szólva a fogyasztói megítélésről. Nehézséget okoz az is, hogy nem áll rendelkezésre megfelelő technológia a klónozás nyomon követésére és az ezen alapuló jelölésre. A közerkölcs alapjain álló szabályozás a tagállamok előjoga és ez változatlan maradt az új lisszaboni szerződés szerint is. A késlekedés további oka a jelentős fogyasztói aggodalom, valamint az, hogy sem az ipar sem a mezőgazdaság nem elegendően fejlett a technika alkalmazására.