Az év végi ünneplésnek sokak számára elengedhetetlen kelléke a tűzijáték és a petárda. Az állatok számára még több veszélyt tartogat az ünnepi hangzavar: hallásuk sokkal kifinomultabb az emberénél, míg mi 16-18 ezer rezgést érzékelünk másodpercenként, a kutyák átlagosan 30-40 ezer, de akár 70-80 ezer rezgést is észlelhetnek, tehát
érzékenyebbek a magas hangokra, különösen a hirtelen, robbanásszerű és sorozatos zajokra.
A petárdadurrogás idegen az állatoknak: nem tudják beazonosítani a forrását, a vele járó légnyomás-hullám pedig természeti katasztrófára emlékezteti őket. Pánikba esnek, és aktivizálódik a túlélési ösztönük, ami arra készteti őket, hogy elmeneküljenek, az idősebbek akár szívrohamot is kaphatnak. A rémült állatokat könnyen elgázolhatja egy autó, nem véletlen, hogy szilveszterkor átlagosan 40-50 kutya hal meg baleset következtében. Nemcsak a kutyák érzékenyek a szilveszteri hangzavarra, a házikedvencek mellett kecskék és őzek is gyakran megsérülnek a petárdák előli menekülés közben.
Az állatvédő szervezetek már decemberben elkezdik felhívni az állattartók figyelmét, hogy az ünnepi időszakban különösen vigyázzanak kedvencükre, hiszen a megfelelő óvintézkedések megelőzhetik a tragédiát. „A kertben élő kutyákat, macskákat engedjük be a házba, hogy ne tudjanak elszökni; alakítsunk ki a lakásban egy menedéket nyújtó kuckót, ahol elbújhatnak; a függönyök elhúzásával pedig a rémisztő fényeket zárjuk ki. Valamint, ha tudjuk kutyánkról, hogy fél ezektől a hangoktól, jó előre gondoskodjunk a nyugtatásáról valamilyen készítmény segítségével, amit az állatorvosi rendelőben kaphatunk meg kedvencünk állatorvosától” – javasolja dr. Bollók Árpád, az MSD Animal Health szakértője.
A kutyák, ha megijednek, akár sétáltatás közben is kitéphetik magukat a gazda kezéből, így érdemes ilyenkor fokozottan odafigyelni.
Azok az állatok sincsenek biztonságban, akik korábban nem féltek,
hiszen idővel változhat a személyiségük, és a körülmények kiszámíthatatlansága is súlyosbíthatja a helyzetet.
Ha már megtörtént a baj, és elszökött a kutya, akkor chip segítségével a megtalálók könnyen beazonosíthatják a tulajdonost. Annak ellenére, hogy már öt éve kötelező a négy hónapnál idősebb kutyákat chippel ellátni, a fővárosban 10-ből 8 kutyában, vidéken azonban csak minden második kutyában van chip. Sokszor az is gondot jelent, hogy a tulajdonosok a megváltozott adataikat – legyen az telefonszám, lakcím, vagy esetleg tulajdonosváltás – nem módosíttatják a rendszerben, így lényegesen kisebb az esélye, hogy megtalálják az állat gazdáját.