A 2000-es évek eleje óta kezdtek el terjedni azok az internetes játékok, amelyek egyre agresszívebben vonzzák be a felhasználókat, és egyre nagyobb mértékben addiktívnek számítanak – mondta az InfoRádiónak az IT-Café volt főszerkesztője.
Szűcs Péter kiemelte: ezen a területen nincs konkrét szabályozás. Az agresszivitást, a káromkodást és az epilepszia okozásának veszélyét korlátozzák, és ezeket be is tartják a kiadók, de az addikcióra való hajlamot nem.
Törekvések léteznek: Dél-Koreában van a játékok számára olyan kategória, amelyben a drog és alkohol szintjére sorolják be őket, de máshol még nem igazán foglalkoznak ezzel – fejtette ki.
A szakértő szerint
a szabályozást az államnak, illetve a különböző felügyeleti szerveknek, akár gyermekjóléti szerveknek kellene elvégezniük.
A helyzetet nehezíti, hogy továbbra is vannak kérdőjelek. Még mindig tartanak a kutatások arról, hogyan alakul ki a játékfüggőség, mi számít igazi addikciónak, és hol van a határ, amelyen túl nem lehet már ellenállni – mondta Szűcs Péter.
Van önszabályozó próbálkozás is: egy kínai kiadó a saját játékába építette bele, hogy a 12 év alatti felhasználó csak fél órát játszhat vele naponta, a 14 év alattit pedig két óra után dobja ki a rendszer. Ugyanakkor nem érdeke a kiadónak, hogy saját magát blokkolja – tette hozzá.
Az IT-Café volt főszerkesztője szerint a helyzeten a tudatosítás és a felhasználói fegyelem segíthet.
Magyarországon a Digitális Jólét Alapcsomag kiemeltem foglakozik a gyermekek védelmével, de a főként tájékoztatásra és szülő, valamint pedagógusképzésekre épülő programelem nem kategorizál addikció szempontjából.
A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság ezzel kapcsolatos megkeresésünkre írásban azt közölte, hogy nekik sem feladatuk a korlátozás, mert hatáskörük kizárólag a médiaigazgatási jogszabályok betartatására terjed ki, ez a problémakör pedig ebbe nem tartozik bele. Mindezt azzal indokolták, hogy sajtóterméknek nem minősülő weboldallal szemben nem indíthatnak vizsgálatot, egy internetes oldal pedig akkor minősül sajtóterméknek, ha szerkesztői felelősség mellett önálló gazdasági szolgáltatást nyújt, van tájékoztatási, szórakoztatási vagy oktatási célja, és hozzáférhető a nyilvánosság számára. Hangsúlyozzák: az internetes játékok esetében ezek a feltételek egyszerre nem teljesülnek.