Télen kevesebb a napsütéses órák száma, ez pedig nem csak kedélyállapotunkra van rossz hatással, de ilyen módon csökken a szervezetbe jutó D-vitamin mennyisége is.
Táplálkozásunk is egyoldalúvá válhat, kevesebb friss zöldséget, gyümölcsöt fogyasztunk. Nő az alvásszükségletünk, a túl sok alvás sokszor azonban éppen ellenkezőleg hat: napközben gyakran kábultságot, lelassultságot okoz - magyarázza Vida Zsuzsanna neurológus, alvás specialista.
A rövid nappalok, a nem megfelelő táplálkozás és a túl sok alvás, a változékony időjárás mind hozzájárulhat a tavasz érkezésével jelentkező kimerültségérzéshez, sokszor azonban mégsem ezek okozzák a panaszokat.
A fáradtság öt gyakori kiváltója
1. Túl kevés alvás
A napközbeni fáradtságot sokszor egyszerűen a túl rövid éjszakai alvásidő okozza. Az alváshiány miatt nappal levertnek, kimerültnek érezhetjük magunkat.
A felnőttek számára szükséges alvásmennyiség minimum napi hét óra. A jól összeállított napirend segíthet abban, hogy este időben ágyba kerüljünk, és kipihenten ébredjünk.
2. Horkolás
A kellemetlen zaj nemcsak a horkoló ember, hanem az alvótárs nyugodt pihenését is gátolhatja. A probléma azonban nem pusztán zavaró, de az egészséget is veszélyezteti.
Horkolás közben a felső légutak szűkülete, elzáródása miatt csökkenhet, vagy kimaradhat a légvétel, az alvó személy egy pillanatnyi szünet után hirtelen levegő után kezd kapkodni. Az ilyen légzészavarok úgynevezett mikroébredéseket okoznak, ezek miatt az éjszakai alvás nem pihentető, napközben fáradság, koncentrációzavar jelentkezhet.
Súlyos esetben, ha alvás közben gyakran és hosszan kimarad a légvétel, úgynevezett alvási apnoe betegség jelentkezik, mely a következményes oxigénhiány miatt számtalan betegség, például koszorúér-betegség, agyi érbetegségek, stroke kialakulását is elősegíti.
Alváskivizsgálás során felderíthetjük a horkolás hátterében álló okokat. Az eredménytől függően a probléma műtéti úton, alternatív eszközök segítségével, vagy úgynevezett CPAP terápia segítségével orvosolható. Bizonyos esetben életmód változtatásra is szükség lehet, ugyanis a túlsúly és a dohányzás is okozhat horkolást.
3. Rossz táplálkozási szokások
Gyakran megesik, hogy a nappali rohanásban csak bekapunk ezt-azt, majd a nap közben elmulasztott étkezéseket este pótoljuk. A kései vacsora után azonban teli hassal az alvás sem lesz pihentető.
A rendszeres táplálkozás segítségével valóban elkerülhetjük, hogy este farkaséhesen érjünk haza és nehéz vacsorával terheljük meg a szervezetünket. A kiegyensúlyozott étrend azért is fontos, mert a napi ötszöri, kis mennyiségű étel fogyasztásával egyensúlyban tarthatjuk a vércukorszintet is. Gyakori ugyanis, hogy a nappali fáradtság érzetet az éhség miatt jelentkező vércukorszint esés váltja ki.
4. Egyéb betegségek
Az éjszakai ébredéseket és a nappali fáradtságot egyaránt okozhatják lappangó, fel nem ismert betegségek. A kimerültség gyakran az első jel, mely alapján feltételezhetjük, hogy egyéb probléma áll a háttérben.
Az alvászavarok valóban komplex kivizsgálást igényelnek. Tavasszal különösen gyakori, hogy a fáradtságot vérszegénység okozza, de a depresszió is produkálhat hasonló tüneteket. A pajzsmirigy alulműködés szintén nagyfokú teljesítménycsökkenést eredményezhet, de gyakran a terhelhetőség csökkenése hívja fel a figyelmet a szívbetegségekre is. Az éjszakai gyakori ébredéseket pedig urológiai panaszok is okozhatják. Az esetek többségében, az alapprobléma kezelésével, a nappali fáradtság is megszüntethető.
5. Túl sok stressz és koffein
A fokozott stressz önmagában is alvásproblémákat okozhat. Hatására nehezebben alszunk el, s gyakori, hogy többszöri ébredéssel szakítjuk meg az amúgy is felületes éjszakai alvást. A probléma fokozódik, ha az alváshiány miatt jelentkező nappali fáradtságot növekvő koffein bevitellel igyekszünk kompenzálni.
A túlzott koffeinfogyasztás hatására emelkedik a pulzusszám és a vérnyomás, a stresszes időszakban egyébként is jellemző idegesség, nyugtalanság fokozódhat. A stressz tüneteinek enyhítésére jó megoldást jelenthetnek a szakorvos által javasolt kiegészítő készítmények, gyógyszerek, de előfordulhat, hogy a probléma megoldása pszichológiai vagy pszichiátriai kezelést igényel.
A rendszeres mozgás is segíthet
Amennyiben a fáradtságot nem valamilyen szervi panasz okozza, és egészségi állapotunk engedi, a rendszeres mozgás is segíthet az alvásproblémák kezelésében. A testedzés hatására a keringés megélénkül, a szervezet felfrissül.
Kutatások igazolják, hogy már heti három alkalommal végzett 20 perces, közepesen megterhelő mozgás is segít a fáradtság leküzdésében. A fizikai aktivitás által nem csak nappal lehetünk éberebbek, de az éjszakai alvás is pihentetőbb lehet.