Vanderbilt ugyanis túlságosan vastagnak találta a köretként feltálalt burgonyát. A pincér hiába hozott vékonyabb, ropogósabb falatokat, a milliomosnak ez sem ízlett.
Végül a főszakács, George Crum - megleckéztetésként - maga sütötte meg olyan vékonyra és ropogósra a burgonyát, amilyet addig még soha senki nem készített. Ekkor az előkelő vendég, ahelyett, hogy felháborodott volna, jóízűen elfogyasztotta a világ első burgonyaszirmát - azután rendelt még belőle...
Rövidesen az extravékony krumpli lett a ház specialitása. Eleinte minden fogáshoz külön kínálták egy tálkában. Később kis dobozokban árulták, majd gyárakban kezdték készíteni nagy mennyiségben. 1926-ban azután a közkedveltté vált csemegéhez bizonyos Laura Scudder zsírpapírból zacskót gyártatott, amit forró vasalóval zárt le.
A chips történetéhez tartozik, hogy eleinte külön nem ízesítették, csupán egy kis zacskónyi sót mellékeltek hozzá. Az ízesített változatok csak 1954-ben jelentek meg, melyeket Joe Murphy ír chipsgyáros dobott piacra. A Murphy által kitalált első ízek közé tartozott a sós-ecetes és a sajtos-hagymás, melyek ma is népszerűeknek számítanak.
A 2. világháború alatt hoztak Európába
Az európai kontinensen a második világháború után jelent meg a chips, az amerikai katonák hozták magukkal - mondta az MTI-nek Szabó Gábor, a chipspiacot egy évtizede kutató szakember. - Magyarországra jókora késéssel, a kilencvenes évek legelején érkezett meg az amerikai csemege.
Az ország egyetlen chipsgyára Zircen működik, mivel a hűvös és csapadékos Bakonyban kedvezőek a burgonyatermesztés feltételei. Egy kilogramm burgonyaszirom előállításához 3,5 kg burgonyára van szükség, mivel a sütés során szinte az összes nedvesség távozik a burgonyaszeletekből.
A gyártáshoz különleges, alacsony keményítőtartalmú burgonyafajtákra van szükség, amelyekkel nemigen találkozunk a boltokban - magyarázta Szabó Gábor. - A hazai éghajlat nem a legkedvezőbb a burgonyatermesztés szempontjából, mivel gyakoriak a forró és aszályos időszakok.
Ennek ellenére a hazai burgonyatermésből minden századik gumó a zirci üzem sütőjébe, majd a chipsestasakokba kerül. A Keszthelyi Burgonyakutató Központ évek óta dolgozik egy hazai viszonyokhoz jobban alkalmazkodó chipsburgonyafajta nemesítésén.
A britek a csúcstartók
Magyaroszágon egy lakosra 0,47 kiló chipsfogyasztás esik, ami lényegesen nem tér el például az Ausztriában, Csehországban, Lengyelországban elropogtatott mennyiségtől. A Benelux-államokban viszont 3 kg, Nagy Britanniában pedig majdnem 6 kg chips fogy évente és fejenként. Ezzel a mennyiséggel a britek megingathatatlan csúcstartók.
Olyannyira, hogy a szigetországban időnként komolyan félreverik a vészharangot a magas chipsfogyasztás által okozott elhízás vagy a sóbevitel miatt. Magyarországon viszont csupán a lakosság egyharmada fogyaszt chipset és ők is csak átlagosan havi egyetlen alkalommal nyitnak ki egy-egy zacskót.
A britek kedvence a már említett ecetes, amely nálunk viszont szinte eladhatatlan. Magyarországon magasan vezetnek a különféle hagymás ízek, közülük is kiemelkedik a hagymás-tejfölös. Érdekes, hogy a magyar konyha jelképének számító paprikás íz nálunk kevésbé népszerű, a német és lengyel chipsfogyasztók azonban élnek-halnak érte. (A német chipspiacon évtizedek óta egy "ungarisch" fantázianevű termék vezeti az eladásokat.)