A pert Christopher Albrecht szülei indították. Szerintük joguk van arra, hogy az agyával együtt temessék el a gyermeküket. A per azonban etikai, morális és vallási kérdéseket is felvet azzal kapcsolatban, hogyan bánjanak a halottakkal.
Az ohiói törvények szerint a boncolás közben eltávolított belső szervek és testnedvek kórházi hulladéknak számítanak, ez pedig azt jelenti, hogy ezeket el kell égetni.
A bírósági tárgyaláson Mark Landes, az alperesek egyik képviselője "tökéletes képtelenségnek" nevezte azt az elvárást, hogy boncolás után egy teljes, ép testet adjanak ki a családnak. Figyelmeztetett arra is, hogy ha a bíróság a szülőknek adna igazat, akkor a döntés ellentmondana annak a 2006-ban elfogadott törvénynek, amely szerint a halottkémnek joga van visszatartani és megsemmisíteni a boncolás során eltávolított szerveket.
A halottkémeket képviselő ügyvédek emlékeztettek arra is, hogy amennyiben a rokonok jogot formálhatnának az elhunyt szerveire, sejtjeire és testnedveire, akkor a boncolások elhúzódnának, és adott esetben veszélybe kerülnének nyomozások is, hiszen bizonyítékok vesznének el.
Különösen azt nem tudják garantálni, hogy az agy időben visszakerüljön a holttest koponyájába, ennek a szervnek a vizsgálata ugyanis 3-14 napos előkészítést igényel - tették hozzá.
Christopher Albrecht 30 éves korában, 2001 decemberében halt meg; autójával együtt elmerült egy tóban. A boncolás során megállapították, hogy a balesetet epilepsziás roham okozta, a halálát azonban fulladás.
A per folytatódik az ohiói legfelső bíróságon.