A globalizmussal közös platform jött létre, amelyen mind több ember válhat szereplővé egyre kevesebb pénzért egyre nagyobb hatékonysággal: ezt jelenti a Föld lapossága, az internet, a számítógép és a szoftver segítségével.
Persze, ezzel nem válik minden résztvevő egyenlővé, de mindenki közzéteheti az általa fontosnak tartott tartalmat, és ingyen szétküldheti a világba. Így, sajnos, segítheti a terrorizmust is.
Ezzel a sokszintű együttműködéssel az emberek között is intenzívebb kapcsolatok jönnek létre - fejtette ki az InfoRádiónak a háromszoros Pulitzer-díjas író-újságíró.
A több gazdaságpolitikai bestseller szerzője azt vallja, hogy ez a globalizált világ, ez a platform egy semleges lehetőség, amelyet egyaránt lehet jó és rossz célokra használni.
Új hatalmak is létrejönnek ebben a folyamatban, itt van például India - mondta Thomas Friedman.
"Tizenöt évvel ezelőtt India a szegénység, a kígyóbűvölés és egy régvolt kultúra megtestesítője volt. Ma India eszes embereket, a kihelyezett munkaerőt jelenti, és azokat a dolgozókat, akikről a legvalószínűbb, hogy az én állásomat is be akarják tölteni. Megváltozott a győztesekről és a vesztesekről alkotott képünk és széthullanak a régi sztereotípiák" - tette hozzá.
Thomas Friedman a globalizációs forradalom legnagyobb szószólójának számít, de maga is hátrányként éli meg, hogy a levelezését elolvashatják, a múltját megismerhetik. Ám a privát szféra "védtelensége" ellenére is híve a globalizációnak.
"Gondolja el, hogy milyen nagyszerű dolog fiatal magyarnak lenni" - mondta az újságíró.
Úgy tud újítani ma a világban, hogy nem kell emiatt feláldoznia a kultúráját, nem kell elszakadnia a családjától, vagy ha mégis ezt választja, videofonon olcsón tarthatja a kapcsolatot a szeretteivel. Aki nem látja, hogy ez az emberek előnyére válik, az nem figyel oda eléggé. A következő nagy biotechnológiai találmány akár egy 17 éves magyar lánytól is jöhet, aki letöltheti az emberi géntérképi a netről a saját gépére - vélekedett.
Friedman szerint a XXI. század ugyanúgy fordulópont a világtörténelemben, mint a Gutenberg galaxis megjelenése volt. Még a politikára is hatással lehet, hogy több ember hallathatja a hangját.
Friedman úgy véli, hogy ez például az Egyesült Államokból is kikényszerítheti, hogy tudomást vegyen a környezetvédelemről, és ne kövessen el külpolitikai baklövéseket.
Olyan, mint Engels?
A London School of Economics professzora Marx és Engels azóta megbukott Kommunista Kiáltványának tartalmához hasonlította a Thomas Friedman féle globalizációs elméletet.
Jonh Gray úgy vélte: bebizonyosodott, hogy a globalizáció előre törésével a nemzetgazdaságok nem tűnnek el, és a globális termelés megjelenését nem szabad összekeverni a közös értékek kialakulásával, és hasonló társadalmak megszületésével, ahogyan először Marx és Engels, majd most Thomas Friedman az És mégis Lapos a Föld című könyvében is tette.
John Gray professzor szerint a világban India és Kína erősödését és az Egyesült Államok gyengülését lehet megfigyelni, és Oroszországnak is kiemelt figyelmet kell szentelni, mert az államilag uralt orosz vállalkozások, pl. a Gazprom, szerte Európában terjeszkednek.
A globalizáció közepette felerősödik a nagyhatalmak közötti harc, az egyes kormányok pedig nyakig belemerülnek a gazdasági életbe. Ilyen körülmények között nem az állam szerepének visszaszorulását kell jósolni, hanem megpróbálni csökkenteni a veszélyeket, a háborúk lehetőségét - mondta Gray, aki szerint a demokrácia sem exportálható. Ezt az iraki példa is bizonyítja.
Nincs értelme egyetlen modell terjesztésének a világban- hangsúlyozta. A gazdaság minden szintjén vannak és lesznek állami vállalatok és sok modell lesz. Az Egyesült Államok nem meghajlik a világ nyomására pl. környezetvédelmi kérdésekben, hanem elszigeteli magát a globalizáció számára kellemetlen hatásaitól.