Az elsőfokú ítélet szerint a vádlott a 2010-es évek elején a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálatnál, majd a Külgazdasági- és Külügyminisztérium főkonzulátusánál szolgált Ukrajnában. A férfi 2019-ben került a Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz, mint vám- és pénzügyőr referens.
Korábbi munkaköreiből adódóan a pénzügyőr hadnagy széles körű kapcsolati és információs tőkére tett szert, amit arra próbált használni, hogy ukrán állampolgárok fiktív munkavállalási céllal benyújtott tartózkodási kérelmeinek gyors, pozitív elbírása érdekében megvesztegesse az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság Debreceni Regionális Igazgatóság egyik osztályának vezetőjét.
Korábbi ismeretségükre tekintettel 2020. október 2-án egy kávézóban találkozott a hadnagy az osztályvezetővel, akit arra próbált rávenni, hogy vezető beosztásából fakadó jogköreit használja fel és esetlegesen szervezze be a beosztottait is – tudatta a Debreceni Törvényszék keddi közleményében.
A vádlott azt akarta, hogy hetente mintegy kétszáz ukrán állampolgár fiktív munkavállalási céllal benyújtott, Magyarországra történő beutazására és tartózkodásra vonatkozó kérelmeinél az osztályvezető biztosítsa a soron kívüli, lehetőleg pozitív elbírálást akkor is, ha a tartózkodási cél vonatkozásában a kérelmezők megtévesztik a hatóságot.
Cserébe a vádlott
minden ukrán állampolgár után 100-200 euro kenőpénzt ígért, az osztályvezető azonban nem fogadta el a jogtalan előnyt.
Bár az illető beismerte tettét, súlyosbító körülményként értékelte a bíróság a hasonló korrupciós bűncselekmények elszaporodottságát, továbbá azt, hogy a vádlott bizalmi munkakörben, szakmai felkészültségét és képzettségét kihasználva kezdeményezőként követett el egy olyan bűncselekményt, amit meg kellett volna akadályoznia.
Mindezek alapján a Debreceni Törvényszék kötelesség megszegésére irányuló hivatali vesztegetésben mondta ki bűnösnek a vádlottat és 2 év – 3 év próbaidőre felfüggesztett – börtönre, továbbá 600 ezer forint pénzbüntetésre ítélte.
Az ítélet nem jogerős, az ügyészség súlyosítás miatt jelentett be fellebbezést, míg a vádlott és védője három munkanap gondolkodási időt tartott fenn a jogorvoslati nyilatkozat bejelentésére.