Nyitókép: Tero Vesalainen/Getty Images

Tanulságos eset arról, hogy hálózzák be banki csalók áldozatukat

Infostart
2021. szeptember 6. 10:00
Egy károsult mesélte el részletesen azt az ötvenperces beszélgetést, amiben rávették, hogy több mint kétmillió forintot átutaljon.

Ön próbált tegnap este 11-kor 600 ezer forintot felvenni a kártyájával? – kérdezte telefonon az OTP ügyintézőjeként bemutatkozó férfi a 24.hu olvasójától. A válasz nem volt, és természetesen idővel kiderült, hogy a kérdező nem az, akinek vallja magát. A lap cikkéből kiderül, hogy gombolyítanak hihető történetet és hátteret a csalók a hívásaikhoz.

Azt írják, +3614477777-es számról érkezett a hívás. A hívó férfi bemutatkozott, udvariasan, határozottan beszélt, úgy, mint aki tudja, mit csinál. A háttérből más beszélgetések hallatszottak, bankszámlákról – olyan volt, mintha más banki ügyintézők lettek volna.

Azzal rémisztette meg a hívó a lap olvasóját, hogy éppen próbálják feltörni egy kecskeméti IP-címről a bankkártyáját, hogy egy eMag-os vásárlást indítsanak. Majd az OTP biztonsági protokolljára hivatkozva javasolt lépéseket, köztük limitcsökkentést.

A beszélgetés ötven percig tartott. Ezalatt azzal hitegették, hogy a rendőrséggel nemcsak felvették a kapcsolatot, de már meg is találták azt, aki megpróbált visszaélni a kártyájával. Arra is rávették, telepítse fel a telefonjára a távoli hozzáférést biztosító AnyDesk alkalmazást, hogy segíteni tudjanak. Nem nyúltak bele a telefonjába, de innentől látták, mennyi pénz van a számláján. Ezután a telefonáló arra adott utasítást, hogy a megtakarítási, illetve a sima számlán lévő összegeket (több mint kétmillió forintot, kis híján a számlán lévő összes pénzt) utalja át Bene Zsolt és Lászlóné Skulteti nevére, a megadott „biztonsági számlaszámra”, amelyet mint kiderült a Raiffeisen Banknál vezetettek (12001008-01644328-00400008). Így is tett, mire azt ígérték, hogy két óra múlva – amikor már nem lesz veszély – automatikusan visszautalják neki az összeget.

Végül még azt is kérte az illető, hogy értékelje egy 10-es skálán, mennyire volt megelégedve „a banki ügyintézéssel”.

Azzal tették le a telefont, hogy 15-20 percen belül kap Zsófi egy új internetes banki azonosítót, illetve keresni fogja egy OTP-s ügyintéző, hogy jegyzőkönyvet vegyen fel, amit majd a fiókban alá is kell írni. Mindebből hihető volt számára, hogy valóban az OTP-től keresték, és segíteni próbáltak neki, hogy ne legyen csalás áldozata. Amikor már 30 perc is eltelt, de nem történt semmi, akkor merült fel benne először, hogy átverhették.

Ekkor hívta fel az OTP Direktet. Azonnal tovább kapcsolták. Miután elmondta, mi történt, az OTP-nél rögtön törölték a netes szerződését, letiltották a kártyáját, illetve jegyzőkönyvet vettek fel. Ezután bement a rendőrségre feljelentést tenni.

A lap egyik vecsési olvasója beszámolója szerint kísértetiesen hasonló szöveggel hívta fel „az OTP” pár napja. Elsőre neki is hihetőnek hangzott, de hirtelen ötlettől vezérelve azt mondta, nem találja a papírjait, és kérte, mondja meg a számlaszámát az ügyintézőként bemutatkozó telefonáló. Erre szó nélkül letette a hívó a telefont.

A 24.hu szerint

nem egyértelmű, hogy a károsítással végződő esethez hasonló ügyekben jár-e banki kártérítés az ügyfélnek.

Az OTP azt javasolta, aki a csalás áldozatává vált, tegyen rendőrségi feljelentést.

A legfontosabb figyelmeztetések

  • Soha senkinek ne adjuk meg banki azonosítóinkat, például bankkártyánk adatait, egyszer használatos SMS-ben kapott vagy online banki jelszavainkat és PIN-kódunkat, személyes adatainkat,
  • ne telepítsünk ismeretlen eredetű alkalmazást telefonunkra vagy számítógépünkre,
  • ne engedélyezzünk távoli hozzáférést illetékteleneknek,
  • ne utaljunk ismeretlen személyek bankszámláira pénzt.
  • Gyanús megkereséskor szakítsuk meg a telefonhívást, majd hívjuk a bank ismert, weboldalon publikált ügyfélszolgálati telefonszámát.