A Fővárosi Főügyészség sajtóközleményében emlékeztet, a vonatkozó törvények értelmében, az egyéni választókerületben a jelöléshez legalább ötszáz választópolgár ajánlása szükséges. Az ajánlás ajánlóíven történik. Az ajánlóívre az ajánlást adó választópolgár ráírja a nevét, és egyéb személyi adatait, így a személyi azonosítóját, magyarországi lakcímét, valamint az anyja nevét, majd az ajánlást saját kezűleg aláírja. Az ajánlóíven ezután az ajánlást gyűjtő személy is feltünteti nevét és aláírását.
A vádirat szerint a vádlott egy párt országgyűlési képviselőjelöltjeként indulni kívánó személy részére olyan aláírásgyűjtő íveket adott át 2018-ban, amelyeken elhunyt személyek adatai és hamis aláírások is szerepeltek. A vádlott ezeket az aláírásgyűjtő íveket aláírásával hitelesítette. A jelölt – nem tudva azok hamisságáról – az íveket leadta Budapest XIV. kerületében, az illetékes választási irodában.
A Budapesti Rendőr-főkapitányság a nyomozás során gyanúsítottként hallgatta ki a férfit és összegyűjtötte a szükséges bizonyítékokat.
A Budapesti XIV. és XVI. Kerületi Ügyészség a terhelt ellen hamis magánokirat felhasználásának vétsége miatt nyújtott be vádiratot a Pesti Központi Kerület Bíróságra, amely a vádirattal egyezően bűnösnek mondta ki a férfit és 300 ezer forint pénzbüntetésre ítélte.
Az ítélet jogerős.
A Fővárosi Főügyészség felhívja a figyelmet, hogy, amikor – jelen ügytől eltérően – a jelöltet a hamis aláírások alapján nyilvántartásba is veszik, akkor hamis magánokirat felhasználásánál súlyosabb bűncselekmény, választás rendje elleni bűntett is megvalósulhat.