Az első fokon eljáró Balassagyarmati Törvényszék által korábban megállapított tényállás szerint a vádlott 2009-től élt együtt élettársával. A férfi verbálisan rendszeresen bántalmazta őt és gyakran elzavarta otthonról. Két közös gyermekük született (2012-ben, illetve 2016-ban), és közösen nevelték a nő előző kapcsolatából született gyerekét is. A második közös gyerek születése után úgy döntöttek, hogy nem vállalnak több utódot.
A nő 2017 nyarán ismét várandós lett. Úgy döntött, hogy eltitkolja terhességét.
A vádlott a szilvesztert ismerősei körében töltötte, majd 2018. január 1-jén reggel hazafelé egy pataknál elfolyt a magzatvize. Ekkor bement egy híd alá, ahol megszülte gyermekét. A csecsemő felsírt, az anya gyermekével a mentőállomáshoz indult, hogy az újszülött megfelelő ellátást kapjon.
A mentőállomás bejárata azonban zárva volt, a bejárat melletti gombot pedig az anya nem használta. Idővel visszaindult a hídhoz, és miután a szülést titokban akarta tartani, úgy döntött, hogy megszabadul az újszülöttől, testét feldarabolja, és eltünteti.
A vádlott a pataknál többször az újszülött fejére ütött, megszorította a nyakát, majd testét feldarabolta, és a patakba szórta. Ezután egy közelben lakó kolléganőjének lakására ment.
A bíróság szerint a nő a cselekmény elkövetésekor nem szenvedett kóros elmeállapotban, amely a beszámítási képességét kizárta vagy korlátozta volna.
A Balassagyarmati Törvényszék 2020. december 2-án a vádlottat tizennegyedik életévét be nem töltött személy sérelmére elkövetett emberölés miatt 13 év fegyházra ítélte azzal, hogy a nő a legkorábban a szabadságvesztés kétharmadának letöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra.
Az elsőfokú ítélet ellen a vádlott enyhítésért fellebbezett, így került az ügy másodfokon az ítélőtáblára.
Kedden a másodfokú bíróság lényegében helybenhagyta az elsőfokú döntést, a kiszabott büntetéssel egyetértve kifejtette, hogy a büntetlen előéletű vádlott maga is párkapcsolati erőszak alanya volt, anyai szerepét az élettárs gyermekekhez való viszonya határozta meg, ezért titkolta terhességét, a szülés után pedig felmerült benne a gyermek ellátása. A cselekmény jellege és a nő elkövetés utáni magatartása miatt ugyanakkor enyhítésre nem láttak lehetőséget.
A táblabíróság másodfokú ítélete jogerős.