Az ügyészség a 2006. szeptember 18-án este a tévészékháznál, szeptember 19-21-én és október 23-án Budapest utcáin történtek miatt elöljárói intézkedés, illetve elöljárói gondoskodás, továbbá felelősségre vonás elmulasztásával vádolt meg három rendőr tábornokot - Bene László akkori országos főkapitányt, Gergényi Pétert és Dobozi Józsefet, a Rendészeti Biztonsági Szolgálat (Rebisz) akkori vezetőjét -, valamint tucatnyi rendőrtisztet, és felfüggesztett szabadságvesztést vagy enyhébb szankciót indítványozott.
A vádlottak az eljárás során zömmel tagadták bűnösségüket és felmentést kértek.
Az elsőfokú büntetőper két évig tartott, a Fővárosi Törvényszék 2015 októberében kihirdetett nem jogerős ítélete szerint Gergényi Péter elöljárói intézkedés elmulasztása, a per negyedrendű vádlottja - aki a tévészékház ostrománál a rendőri erők helyszínparancsnoka volt - parancs iránti engedetlenség miatt a legenyhébb szankcióban, megrovásban részesült. A többi vádlott esetében elévülés miatt megszüntette az eljárást az elsőfokú bíróság.
A törvényszék bűnösségre vonatkozó megállapításait nem érintette az ítélőtábla hétfői másodfokú határozata, csupán kisebb változtatásról döntött. Gergényi Péter esetében a megrovást 400 ezer forintos pénzbüntetésre súlyosította, az ötödrendű vádlott - a Rebisz volt műveletirányító tisztje - esetében az elöljárói gondoskodás elmulasztásának vádjával folyó eljárásban nem az elévülés miatti megszüntetést alkalmazta, hanem a felmentést. Egyebekben a tábla lényegében helybenhagyta az elsőfokú döntést, így jogerőre emelkedett a negyedrendű vádlott megrovása és a többiek esetében az eljárások elévülés miatti megszüntetése is.
A másodfokú ítélet szóbeli indoklásakor a tábla tanácselnöke leszögezte: Gergényi Péter vonatkozásában helyesen állapította meg az elsőfokú bíróság, hogy elöljárói intézkedési kötelezettségét megszegte. Azzal követte ezt el, hogy nem intézkedett a tévészékház ostrománál az alkalmatlan helyszínparancsnok leváltásáról és a rendőrség hatékony alkalmazásáról. Emiatt az odavezényelt csapatok felmorzsolódtak, a nem megfelelő irányítás miatt nem tudták ellátni feladatukat és végül feladták a székházat.
A tábla a negyedrendű vádlott bűnösségének megállapításában is egyetértett a törvényszékkel, mert a vádlott nem látta el helyszínparancsnoki feladatait és a parancsot megszegve elhagyta a székházat. A szóbeli indoklás szerint a végszükség sem merülhet fel, hiszen a rendőri szolgálat teljesítésével együtt jár az életveszély vállalása.
Az ötödrendű vádlott, a Rebisz egykori tisztje esetében a tábla kiemelte, hogy nem volt lehetősége a hiányos felszerelés pótlására. A tanúk elmondták, hogy máskor sem volt teljes felszerelésük, és a tévészékház ostromakor eredetileg csak helyszínbiztosításról volt szó. Nem az ötödrendű vádlott mulasztásai miatt sérültek meg a rendőrök - állapította meg a másodfokú bíróság.
Dobozi József harmadrendű vádlottról szólva a tanácselnök kifejtette: nem osztja azt az ügyészi álláspontot, hogy a Rebisz egykori parancsnoka a fegyelmi felelősségre vonások iránti intézkedés elmulasztásával azt erősítette volna az állományban, hogy a mulasztásoknak, fegyelemsértéseknek nincs következményük. Az ítélőtábla sem Dobozi József, sem Bene László esetében nem látta indokoltnak az ügyészség által javasolt új eljárást sem.
Bene László, Dobozi József és tucatnyi további rendőrtiszt esetében a vád lényege az volt, hogy a tévészékház 2006-os ostromát követő napokban, illetve október 23-án az alegységparancsnokok nem tettek meg mindent azért, hogy megelőzzék, félbeszakítsák, illetve utólag kivizsgálják az alárendeltjeik által elkövetett túlkapásokat. A tábla az elsőfokú döntéssel összhangban úgy vélekedett: hiányoznak az objektív bizonyítékok a súlyosabb mulasztás megállapításához, az enyhébbek pedig, ha voltak egyáltalán, már elévültek.
A tábla szerint nem bizonyítható az az ügyészi feltételezés, hogy van összefüggés a megvádolt parancsnokok mulasztásai és az alárendeltek túlkapásai között. Az eljárás megszüntetése az érintett vádlottaknál annyit jelent, hogy legfeljebb vétséget követhettek el, az azonban - ha egyáltalán megtörtént - már elévült - indokolt a bírói tanács elnöke.
Az ítélőtábla Gergényi Péter esetében a felfüggesztett szabadságvesztés kiszabására irányuló ügyészi indítványt eltúlzottnak tartotta, tekintettel arra, hogy a 2006-os események felkészületlenül érték a rendőrséget, azóta több mint egy évtized eltelt, a vádlottnak pedig kifogástalan a szolgálati múltja. Így az első fokon kiszabott megrovást csupán pénzbüntetésre súlyosította a tábla.
A negyedrendű vádlott esetében még ilyen súlyosítást sem tartott indokoltnak a másodfokú bíróság, részben ugyancsak a jelentős időmúlás, továbbá a vádlott szorongó személyiségzavara miatt. Így esetében helybenhagyta az első fokon kiszabott megrovást.
Az ítélethirdetést követően Gergényi Péter ügyvédje újságírók előtt azt mondta: a jogerős ítéletet természetesen tudomásul veszik és végrehajtják, de nem értenek egyet vele; amikor megkapják az írásos indoklást, megvizsgálják a további jogorvoslat lehetőségét.