A törvényszék közleményében felidézte: a Budapesti II. és III. Kerületi Bíróság tavaly novemberben G. Ágnest foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés vétsége, felbujtóként elkövetett közokirat-hamisítás bűntette és kuruzslás vétsége miatt halmazati büntetésül egy év börtönbüntetésre ítélte, amelynek a végrehajtását három év próbaidőre felfüggesztette. Emellett a vádlottat három évre eltiltotta a szülész-nőgyógyász foglalkozás gyakorlásától.
A másodfokon eljáró Fővárosi Törvényszék hétfőn kihirdetett határozatában G. Ágnest bűnösnek mondta ki az ellene felhozott vádakban, de megváltoztatta az elsőfokú ítéletet. A kiszabott börtönbüntetés időtartamát egy év hat hónapra súlyosította, a három év próbaidőt helybenhagyta. A szülész-nőgyógyász foglalkozástól eltiltás időtartamát háromról öt évre súlyosította, és a vádlottat a szülésznői tevékenységtől is eltiltotta öt évre.
A törvényszék az indokolásban hangsúlyozta, hogy az elsőfokú bíróság körültekintően folytatta le a bizonyítást. Az otthonszüléssel kapcsolatos szakmai álláspontot a cselekmények időpontjára vonatkoztatta, az intézményen kívüli szülés jelenlegi szabályait pontosan részletezte az ítélet indokolása, külön kiemelve a Magyar Szülészeti és Nőgyógyászati Szakmai Kollégium által kiadott állásfoglalást is - írták.
A bíróság kiemelte, hogy G. Ágnes a vádbeli tevékenységét a szülész-nőgyógyász szakorvosi foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, úgy követte el, hogy szakorvosi tevékenységet végzett, amikor önállóan végzett terhesgondozást és vezetett le intézményen kívüli szülést. Az otthonszülés kockázatának felismerése, a szülés önálló levezetése nem szülésznői kompetencia, hanem szülész-nőgyógyász szakorvosi hatáskörbe tartozik, így a vádlott jogosulatlanul fejtett ki orvosi gyakorlat körébe tartozó tevékenységet - húzták alá.
A vádlott a közokirat-hamisítást felbujtóként követte el. G. Ágnes azt mondta a szülőknek, hogy a Napvilág Születésházban született gyermeket nem lehet a XII. kerületben anyakönyvezni. Emiatt a szülők valótlanul tartalmú bejelentést tettek, amelynek alapján a gyermeket a szülők lakóhelye szerinti hivatalban anyakönyvezték. A vádlottnak nem volt lehetősége kiállítani a bejelentéshez szükséges igazolást, mert akkor fény derült volna az eltiltás ellenére folytatott tevékenységére.
A másodfokú bíróság abban is osztotta az első fokú ítéletben foglaltakat, hogy a vádlott személyi és tárgyi feltételek hiányában vállalt el otthonszüléseket, és ezzel közvetlen veszélynek tette ki a szülő nő és a megszületendő gyermek testi épségét, életét, amivel megvalósította a foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétségét.
A másodfokú bíróság szóbeli indokolásában utalt arra, hogy az elsőfokú büntetést és joghátrányt azért súlyosította, mert nagyobb nyomatékot tulajdonított annak, hogy a vádlott foglalkozástól eltiltás hatálya alatt állt, és ugyanilyen jellegű, de súlyosabb bűncselekmények miatt folyt már ellene büntetőeljárás.