A tanácsvezető bíró hangsúlyozta: erkölcsileg elvetendő, egyetlen országban sem megengedhető, hogy valakik, egy etnikum megrendszabályozása, megzabolázása, megfélemlítése céljából szövetkezzenek bűncselekmények elkövetésére.
A rasszista indíték nem csak a tanúk vallomásaiból nyilvánvaló, de még maguk a vádlottak sem tagadták - tette hozzá.
Mindezek miatt az emberölések egyik minősítése az aljas indok, emellett a bíróság még több emberen, előre kitervelten, különös kegyetlenséggel, részben 14. életévét be nem töltött személyek sérelmére elkövetettnek is minősítette az életelleni cselekményeket.
Nem jogerős az elsőfokú ítélet
Nem jogerős a romagyilkosságok ügyében kiszabott három tényleges életfogytiglan és a 13 éves fegyházbüntetés, miután a vádlottak és az ügyész fellebbezett a Budapest Környéki Törvényszéken kedden kihirdetett elsőfokú ítélet ellen.
Az ügyész a három tényleges életfogytiglant tudomásul vette, ám a negyedrendű Csontos István esetében kiszabott 13 éves fegyházbüntetés ellen súlyosítás érdekében fellebbezett.
A vádlottak kivétel nélkül fellebbeztek, részben hatályon kívül helyezés, új elsőfokú eljárás, részben pedig felmentés érdekében. Így mind a négy vádlott vonatkozásában másodfokon, várhatóan a Fővárosi Ítélőtáblán folytatódik majd a romagyilkosságok büntetőpere.
Az elsőfokú bíróság az ítélethirdetést követően döntött arról is, hogy a másodfokú határozat meghozataláig meghosszabbítja mind a négy vádlott előzetes letartóztatását.