Krisztofer akkor 18 éves volt. A műtét után sokáig kómában feküdt, az orvosok alig adtak esélyt a felépülésére. Számos további operációt követően, 460 kórházban eltöltött nap után végül hazaengedték, ma pedig már a szerelmével él, és beszélni is újra megtanult. Ugyan hosszú út áll még előtte, de a rehabilitációja nehezén már biztosan túl van – írta a családdal való interjúk nyomán a Blikk.
A fiú a lapnak elmondta, jól érzi magát, jól is van, de nagyon szeretne már dolgozni valamit. "Korábban asztalosnak tanultam az iskolában, szívesen állnék munkába a szakmában, de mindenre nyitott vagyok, szinte bármit szívesen elvállalnék. A párommal minden rendben, általában anyának szoktam segíteni az itthoni munkákban". A fiatalembernek korábban az édesanyja tolmácsolta a szavait, de mára szinte teljesen érthetően, szépen kommunikál.
Édesanyja arról beszélt, hogy a fia hatalmas utat tett meg a gyógyulásért: "eleinte csak feküdni tudott az ágyban, újra kellett tanulnia mindent. Soha nem felejtem el, amikor először lejutott az utcára a lépcsőkön, s azt sem, amikor már kicsit futni és focizni is képes volt. (...) Ugyan van még miben fejlődnie, de napról napra jobban érzi magát, kész csoda, ami velünk történik. Egy szemészre van nagy szüksége még, mert nagyon rossz a látása, de semmi okunk nem lehet a panaszra" - mondta.
Arról is beszélt, hogy a büntetőeljárás után polgári pert fognak indítani, mert szeretnék elérni, hogy a fia életét tönkretevő baleset felelősei kártérítést fizessenek.