Az aga varangyok 99,97 százaléka még ebihal korában vagy azelőtt elpusztul, ám egyetlen felnőtt nőstény évente közel 70 ezer petét rak le - állítja egy ausztrál kutató.
"Senki sem tudja, pontosan hány aga varangy él Ausztráliában, durván 200 millió lehet belőlük. Ez azt jelenti, hogy amióta ide kerültek, évente 20 százalékkal nőtt a számuk" - mondta Ross Alford, a queenslandi James Cook Egyetem professzora.
A biológus húsz éve tanulmányozza az ausztrálok által szívből utált aga varangyokat. A kétéltűeket Hawaiiról telepítettek az országba az 1930-as években, és azt várták tőlük, hogy elpusztítják a cukornádültetvényeket fenyegető bogarakat, a varangyokat azonban egyáltalán nem érdekelték az ízeltlábúak.
Ellenben hihetetlenül gyorsan kezdtek szaporodni, mára becslések szerint közel 200 millió van belőlük. A kétéltűek nemhogy hasznosnak nem bizonyultak, de komoly fenyegetést jelentenek az ausztrál ősfaunára: mivel a varangyok a bogarakon kívül szinte bármi mást jóízűen elfogyasztanak, sok állatfaj élelem nélkül marad.
Alford professzor szerint, ha a varangyok túlélési aránya a következőkben akár egy század százalékponttal is alacsonyabb lesz, a kétéltűek száma évről évre csökkenni fog. Erre pedig megvan az esély, hiszen az aga varangyok legnagyobb ellenségei éppen saját maguk: ebihal stádiumban saját fajtájuk petéivel táplálkoznak.
A szakértő megjegyezte: jelenleg még szükség van a varangyok szaporodásának kordában tartására.