Alighanem eséllyel pályázna a könnyűzene legbalszerencsésebb alakja címre Pete Best. A zenész ugyanis egyike volt a Beatles alapító tagjainak és mint ilyen, végigdobolta az együttes első, legínségesebb korszakát, a többi között Hamburgban is kísérve John Lennont, Paul McCartneyt, George Harrisont (és az együttest önszántából otthagyó, tragikusan fiatalon elhunyt Stuart Sutcliffet).
Miután a Beatles visszatért Liverpoolba, Brian Epstein lett az együttes menedzsere, aki hosszas utánjárást követően 1962-ben lemezfelvételt szerzett nekik az EMI leányvállalatánál.
A jó szerencse a zenekar későbbi hangzását alapvetően meghatározó, gyakran csak ötödik Beatle-ként emlegetett producert, George Martint sodorta az együttes útjába, aki - miután meghallgatta őket - egyetlen változást javasolt, de azt erőteljesen: a dobos Pete Best lecserélését.
Így került a képbe Ringo Starr, akivel még a hamburgi időszakban ismerkedtek össze a Beatles tagjai. Miután elküldték Pete Bestet, az első lemezen már ő dobolt.
"Bűntudatom volt. Talán én voltam az az ember, aki alapjaiban változtatta meg az életét" - nyilatkozta most az azóta a királynő által lovaggá ütött Sir George Martin.
Aligha véletlen a bűntudat, hiszen a Beatles első lemeze hatalmas siker lett, majd a zenekar alighanem a XX. század legnagyobb karrierjét futotta be. Eközben Pete Best - aki a híradásokból nyilván végigkövette egykori társai elképesztő szakmai és anyagi sikereit - egy ideig pékként, majd közszolgaként dolgozott, míg a nyolcvanas években meg nem alakította saját zenekarát, aprópénzre váltva a fényes múlt egy darabkáját.