Nyitókép: HUN-REN BLKI

Megálljt parancsolnának a Balatonnál – Egészen szigorú ötlettel álltak elő a kutatók

Infostart
2026. november 20. 04:24
Alapvetően jónak tartja és támogatja a Balaton térségének területrendezési és építésügyi szabályozását is tartalmazó, nemrég társadalmi egyeztetésre bocsátott építésügyi törvényt a HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet (BLKI). Ezzel együtt további intézkedéseket tartanának szükségesnek a tó ökológiai stabilitásának megőrzéséhez.

Az elkészült törvénytervezet korlátozná a Balaton-part további túlzott beépítését, megőrizné a természetes és természetközeli partszakaszokat, és biztosítaná a parti területek közhasználatát. „A tervezet több rendelkezése összhangban áll az intézetünk korábbi szakmai állásfoglalásaival” – fogalmaz a HUN-REN BLKI közleménye.

Ezzel együtt a kutatók további intézkedéseket javasolnak a természetes és természetközeli élőhelyek tényleges, hosszú megőrzéséhez. A Balaton vízminősége, biológiai sokfélesége és az éghajlatváltozással szembeni ellenállóképessége ugyanis erősen függ a parti és partközeli élőhelyek állapotától, térbeli összekapcsoltságuktól és az emberi terhelés mértékétől.

A HUN-REN BLKI közleménye – amelyet Vasas Gábor főigazgató és Tóth Viktor tudományos főmunkatárs jegyez – hét pontban foglalja össze a kutatók javaslatait.

  1. Ideiglenes építési moratórium a Balaton teljes parti sávjában
    A kutatók legfeljebb öt évre építési moratóriumot javasolnak a Balaton teljes parti sávjában. A moratórium legalább az egynél több rendeltetési egységet tartalmazó vagy 100 négyzetméternél nagyobb alapterületű új épületekre, valamint egyes más építményekre terjedne ki. Emellett legalább ötéves ökológiai felmérést szorgalmaznak a teljes partvonalon, valamint erősebb jogi védelmet a természetes és természetközeli élőhelyeknek.
    A kijelölt kritikus területeken bizonyos esetekben lehetővé tennék a már engedélyezett beruházások felfüggesztését és kötelező ökológiai felülvizsgálatát. Ha a vizsgálat másképp nem orvosolható károsodást igazol, kivételesen a már megépült létesítmények részleges vagy teljes visszabontására és az élőhely helyreállítására is lehetőséget adnának.
  2. A nádasok ökológiai alapú védelme
    A törvénytervezet az I–III. osztályba sorolt nádasokon túl más nádállományokra is kiterjesztené a védelmet. A BLKI támogatja ezt a módosítást, hiszen egy ritkuló, öregedő vagy feldarabolódott nádasnak is jelentős természetvédelmi értéke lehet. A kutatók ezért azt javasolják, hogy az építési és területhasználati szabályok a meglévő természetes nádasok megőrzésének adjanak elsőbbséget az áttelepítéssel vagy a mesterséges pótlással szemben.
  3. A parti védősáv szélesítése és a kapcsolódó élőhelyek védelme
    A Balaton partját és a hozzá kapcsolódó élőhelyeket egységként védenék, jogi besorolásuktól és a partvonaltól való távolságuktól függetlenül. A partvonaltól a tó és a szárazföld felé egyaránt legalább 100-100 méter széles védősávot jelölnének ki; ezen belül szigorítanák az új épületek és egyéb építmények méretkorlátait, a meglévő épületeknél pedig kizárólag felújítást engednének. A telkeken legalább 70, a közterületeken legalább 30 százalékos zöldfelületi arányt írnának elő.
  4. Az élőhelyek védelme az építési tilalom lejárta után
    A változtatási, telekalakítási és építési tilalom ideje alatt kötelezővé tennék annak vizsgálatát, hogy az érintett élőhelyek milyen tartós területrendezési, indokolt esetben pedig természetvédelmi jogi védelmet igényelnek. A szükséges védelem rendezésére a javasolt moratórium adna időt. A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet természeti területeinek védelmét a területrendezési törvényben rögzítenék, hogy az igazoltan veszélyeztetett élőhelyek a tilalom lejárta után is védelem alatt álljanak.
  5. A beruházások együttes környezeti hatásainak vizsgálata
    A jelentős ökológiai hatású parti és partközeli beruházásoknál kötelezővé tennék annak vizsgálatát, hogy a beépítés, a felszínborítás, a partvédelmi létesítmények, valamint a hajózási és kikötői infrastruktúra együttesen hogyan hat a tó vízháztartására, vízminőségére és élőhelyeire. A vizsgálat során figyelembe kellene venni az egyes öblök és medencerészek eltérő ökológiai sérülékenységét.
  6. Vízi ökológiai szakértelem a tervtanácsi értékelésben
    A BLKI üdvözli a Balatoni Építészeti Tervtanács újbóli létrehozását, és javasolja, hogy a Vízparti Terv hatálya alá tartozó, természetes vagy természetközeli élőhelyeket érintő beruházások tervtanácsi értékelésébe kötelező legyen független vízi ökológiai szakértőt bevonni. Ennek szakmai kereteit az intézet kutatási tapasztalataira is építhetnék.
  7. Élőhely-helyreállítás és nyilvános monitoring
    A kutatók tudományos programot javasolnak a károsodott parti élőhelyek és a köztük lévő természetes kapcsolatok helyreállítására. Egységes, nyilvános monitoringrendszerben követnék a partszakaszok és a nádasok állapotát, a parti beépítettséget és a jelentősebb beavatkozásokat. Szorgalmazzák, hogy a területrendezési törvény adjon jogalapot az ökológiai és limnológiai vizsgálatokhoz és a monitoringhoz, a BLKI független szakmai közreműködéséhez pedig biztosítsanak tartós finanszírozást. Az élőhelyek megőrzését és helyreállítását mind a területrendezési törvényben, mind a BATÉK-ban célként rögzítenék, ellenőrizhető jogi garanciákkal.

A teljes állásfoglalás a kutatóintézet honlapján olvasható.