Péterfalvi Attila: kártérítés járhat Lezsák Sándornak

Elnézést kért Lezsák Sándortól az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára, és közölték, a nyitottaktak.hu adatbázisában „Lezsák Sándor neve informatikai hiba következtében jelent meg. Lezsák Sándor neve ugyan szerepel a mágnesszalagokon, de nem hálózati személyként, hanem megfigyeltként.” Mint írják, technikai hiba történt, felülvizsgálják az adatbázis érintett részét. Az ügy miatt Magyar Péter minsizterelnök is bocsánatot kért Lezsák Sándortól.

„Én csak adatvédelmi szempontból tudom ezt az ügyet megvizsgálni. Az Országgyűlés hozott egy törvényt, amellyel az ügynökakták nyilvánosságáról döntött, tehát ez egy olyan jogalkotás, amely kötelező az adatkezelőre nézve” – mondta az InfoRádióban Péterfalvi Attila adatvédelmi jogász, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke, hozzátéve: az adatkezelő itt az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára, amelynek meg kell határoznia, hogy kinek a neve kerül fel a nyilvánosságra kerülő listára. Tehát

adatvédelmi szempontból az adatkezelő, vagyis a levéltár felelőssége, hogy rosszul, hibásan került fel egy név a listára

– mondta Péterfalvi Attila.

„Hogy ez hogyan történhetett meg, összekevertek-e valamit, nem néztek-e háttérdokumentumot, ezt nyilván az adatkezelő tudja megmondani. De nyilván ez egy olyan hiba, amely adatvédelmi szempontból vagy jogellenes adatkezelést, vagy adatvédelmi incidenst eredményezett, amelynek nyomán egy jogosulatlanul nyilvánosságra hozott név került fel a listára.

Az érintettet, akinek a neve felkerült a listára, nyilvánvalóan megilleti sérelemdíj vagy kártérítéshez való jog a polgári törvénykönyv alapján.

Itt nyilván felmerülhetnek a polgári törvénykönyv szerinti kártérítés elemei, akár tényleges kár, akár erkölcsi kár, és azt gondolom, hogy ez utóbbi mindenképpen értelmezhető ebben a körben” – mondta az adatvédelmi szakértő. Azt is kiemelte, hogy az ügynek már van következménye, a levéltár, az adatkezelő sajnálkozását fejezte ki és elismerte, hogy az érintett nem volt ügynök, hanem egy technikai hiba folytán került fel a listára. A levéltár közleményében az is olvasható, hogy kivizsgálják a hiba eredetét, és utánajárnak a problémának.

„Az a minimum, hogy egy ilyen szarvashiba esetében kivizsgálják, hogy ez hogy történhetett és bocsánatot kérnek. Az, hogy az ő részükről várható-e valamilyen következmény azon kívül, hogy a felelős bocsánatot kért, nyilván attól függ, mit lép az érintett a továbbiakban: fordul-e bírósághoz, hatósághoz további szankciók megállapítása érdekében. Ez akár a kártérítési igényét is jelenti bíróság előtt” – tette hozzá az adatvédelmi hatóság elnöke.

A levéltárnak rengeteg a munkája az ügynökakták nyilvánosságra hozatalával, jelenleg már a beszervezési dokumentumokkal foglalkoznak, hogy februárban majd azt is nyilvánosságra tudják hozni. A kérdésre, hogy előfordulhat-e, hogy a leterhelés közben lesznek még hasonló technikai hibák, Péterfalvi Attila úgy vélekedett: „Nagyon bízom benne, hogy nem, de azt mindenképp fontos hangsúlyozni, hogy ha mindezt szélesebb körben értelmezzük, adatvédelmi szempontból nézve, akkor felmerül a célhoz kötöttség kérdése, az adatok pontosságának a kérdése, illetve a tisztességes eljárás kérdése is. Ugyanis neveket feltenni úgy egy listára, hogy nem teszünk mellé olyan információt, amelyből ténylegesen megállapítható, hogy az érintett ügynök volt-e, adott-e jelentést vagy nem, csak egy név valahogy valahova bekerül, mint a konkrét példa esetében

áldozatból vétkest csinálni – ha ez megtörtént, akkor ez nyilván az ügynökakták általános kezelésével kapcsolatban is tesz fel adatvédelmi kérdéseket is.

A személyes adatok kezelésénél a levéltár természetesen felelősséggel tartozik az adatkezelés jogszerűségéért” – mondta az InfoRádióban Péterfalvi Attila adatvédelmi jogász, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke.

A cikk Barkóczi Bence interjúja alapján készült.