A petúnia, a begónia vagy a paprikavirág már a mínusz 3-4 fokos hőmérsékletet sem viseli el, ezért ezek a növények a hidegben elpusztulnak. A muskátlit régebben ilyenkor már kiszedték a balkonládákból, és a padláson vagy a pincében próbálták átteleltetni, ez a gyakorlat azonban mára kevésbé jellemző – fogalmazott az InfoRádióban Kosztka Ernő.
A szakember arra is felhívta a figyelmet, hogy a fűszernövények közül a bazsalikom különösen érzékeny a fagyra: ha tovább szeretnénk nevelni, érdemes egy kisebb cserépbe átültetni, és a lakásban, például az ablak közelében tartani. Ha kint hagyjuk, elfagy.
Vannak olyan kedvelt növények is, amelyek a mínusz 3-5, sőt akár a mínusz 8 fokos hideget is elviselik. Ilyen például a leander, a citrusfélék – köztük a citrom és a narancs –, valamint a díszbanán – sorolta Kosztka Ernő, hangsúlyozva ugyanakkor, hogy fontos különbség van a cserépben tartott és a szabadföldbe kiültetett növények fagytűrése között: utóbbiak jóval több hideget képesek elviselni.
A cserépben nevelt leandert mínusz 5 fok alatt már védett, melegebb helyre kell vinni, legalább az épület közelébe, illetve a verandára húzni. A szabadföldbe ültetett növények tövét viszont az összegyűjtött lombbal lehet takarni. A kertészmérnök példaként a fügét említette: még ha a föld feletti része egy esetleges mínusz 18-20 fokos hidegben el is fagy, tavasszal a tövéből újra kihajthat.
Kosztka Ernő a tavaszi metszés után ledarált ágak felhasználására elsősorban a komposztálást javasolja. Felhívta a figyelmet arra, hogy a fertőzött növényi részeket nem szabad mulcsként visszateríteni a kertbe. Példaként a tujaféléken jellemző boróka-díszbogarat említette, amelynek lárvái a növények fás részeiben fejlődnek. Az ilyen ágakat ezért nem célszerű ugyanott mulcsozásra használni, inkább komposztálni kell őket – mondta.
A hagymás, rizómás növények téli elhelyezéséhez (teleltetés vagy kiásás) tudni kell, hogy honnan származnak. Például az dél-afrikai dália elfagy kint, ki kell ásni, ugyanígy a kardvirágra is ezt tanácsolja, bár sokan próbálják a földben hagyni. De egyébként a Magyarországon szokásos hagymás növényeket ősszel kell ültetni, és aztán maradhatnak kint télire. Figyelmeztetett ugyanakkor, hogy nemcsak a fagy veszélyezteti a hagymagumókat, hanem az is, hogy nedves hideg van, ami miatt megrohadhatnak.
Ami az öntözést illeti, Kosztka Ernő hangsúlyozta, hogy
a télen kint hagyott, cserépben vagy növényládában tartott örökzöldeket is rendszeresen öntözni kell.
Ez különösen az erkélyeken és tetőkertekben nevelt növényekre igaz, például a babérmeggyre és a korallberkenyére. A kertészmérnök elmondta: a növények télen sokszor nem a fagy miatt pusztulnak el, hanem azért, mert kiszáradnak. Ha ugyanis megfagy a földlabdájuk, nem tudnak vizet felvenni, miközben a nap hatására a leveleik tovább párologtatnak. Ezért a cserepes és növényládában tartott növényeket két-három hetente érdemes megöntözni.
Klasszikus kérdés még a dió levelének kezelése, amely savas, és tönkreteheti a gyepet, ha lehullás után sokáig ott marad. Komposztálni azonban érdemes, úgy, hogy a fűről gyorsan összegereblyézve a cserjés alá húzzák vagy egy külön komposztba, ládába, verembe gyűjtik. Tökéletes komposzt készíthető ebből is – mondta az InfoRádióban Kosztka Ernő kertészmérnök, a Magyar Díszkertészek Szakmaközi Szervezetének elnöke.
A cikk alapjául szolgáló interjút Zsámboki Zsolt készítette.