Elfogadták a Magyar Nemzeti Bank 2025-ös beszámolóját
Megszavazta az Országgyűlés 181 igen, négy nem és három tartózkodás mellett a Magyar Nemzeti Bank (MNB) 2025-ös beszámolójának elfogadásáról szóló határozatot.
A beszámolót Varga Mihály jegyzi, aki 2025 márciusában, Matolcsy György 12 éves jegybankelnöki megbízatásának lejártával vette át a MNB vezetését. Elődjét 2026 októberében, az MNB alapítványaival kapcsolatos ügyben letartóztatták.
Varga Mihály a beszámoló parlamenti vitájában arról beszélt: a jegybank vezetésében a szemléletváltásnak számos területen látszanak a pozitív hatásai. Ismertette: az MNB eredménye 2025-ben az előző évihez képest 234,7 milliárd forinttal kedvezőbben alakult. A jegybank saját tőkeállománya 2025. december 31-én 1395 milliárd forint negatív egyenleget mutatott, ez a 2024-es év végéhez képest 269 milliárd forintos javulás. A márciusi vezetőváltás után a 2025. évre eredetileg jóváhagyott pénzügyi tervet júniusban módosították, az előirányzatot 10,7 milliárd forinttal csökkentették. A működési költségek csökkentésével 2025. végére a csökkentett előirányzathoz képest is további 4,2 milliárd forinttal mérsékelte költségeit a jegybank, így az eredeti működési költségtervhez képest összesen 14,9 milliárd forinttal csökkentek az MNB tényleges kiadásai.
Az Országgyűlés Gazdasági és Energetikai Bizottsága és a kormány is a beszámoló elfogadását javasolta a vitában.
Megállapították a politikusok vagyongyarapodási vizsgálatának szabályait
A parlament 145 igen, 48 nem szavazattal elfogadta a közvagyon védelmét és a közbizalom helyreállítását szolgáló egyes intézkedésekről szóló törvényt, amelynek a preambulum szerint a célja annak biztosítása, hogy az országgyűlési képviselők, a politikai vezetők, a közigazgatási államtitkárok vagyongyarapodása összhangban álljon az adózott jövedelemmel.
Fontos, hogy az érintettek azzal a felelősségtudattal fogadják el tisztségüket, hogy az ő és hozzátartozóik esetleges vagyongyarapodását a hatóságok kiemelt figyelemmel követik – rögzítették.
A jogszabály megállapítja az adóhatóság egyedi kockázatelemzési eljárásának szabályait. E szerint ezt az eljárást az adóhatóság az országgyűlési képviselő, az európai parlamenti képviselő, a miniszterelnök, a miniszter, az államtitkár, a közigazgatási államtitkár, továbbá a kormánybiztos, a miniszterelnöki biztos és a miniszteri biztos, valamint ezen személyek hozzátartozói esetén folytatja le.
Az eljárás során az adóhatóság a saját nyilvántartásait használja, továbbá más szervek adatbázisaiból - ideértve a külföldi hatóságok és szervek adatbázisait is - kérhet adatokat, valamint nyilvánosan elérhető adatokat is felhasználhat, és vizsgálata során ezen adatok összevetését és kiértékelését végzi el. Az eljárás célja az adókötelezettségek teljesítésével összefüggésben felmerülő kockázatok azonosítása, különös figyelemmel a feltárt vagyongyarapodáshoz kapcsolódó közteherfizetési kötelezettségek teljesítésére.
Az egyedi kockázatelemzési eljárást a megbízatás fennállása második évének utolsó napjától számított harminc napon belül kell megkezdeni az adóhatóságnak, amely az eredményt záródokumentumban összegzi, az abban foglaltakat egy alkalommal vizsgálja felül, a dokumentum keltétől számított négy év után.
A törvény szerint ha a kockázatelemzés bűncselekmény gyanúját veti fel, arról értesíteni kell az adóhatóság nyomozó hatóságát, illetve feljelentést kell tenni a bűncselekmények felderítésére hatáskörrel és illetékességgel rendelkező egyéb szerveknél.
Ha a kockázatelemzési eljárás megállapításaiból adókötelezettség elmulasztására irányuló következtetés vonható le, az adókötelezettség alanyánál adóellenőrzést kell tartani.
A jogszabály arról is rendelkezik, hogy az adóhatóság havonta, kereshető módon közzéteszi a honlapján az egyedi kockázatelemzési eljárások tárgyhavi és összesített statisztikai adatait.
A most elfogadott törvényi rendelkezések kiterjednek azokra is, akiknek megbízatása a törvény hatálybalépését megelőző öt éven belül szűnt meg.
A jogszabály tartalmaz egy olyan rendelkezést is, miszerint az adóhatóságnak negyedévenként közzé kell tennie azon országgyűlési képviselő, európai parlamenti képviselő, miniszterelnök, miniszter, államtitkár, közigazgatási államtitkár, valamint biztos nevét, akinél az előző negyedévben a személyi jövedelemadóban legalább ötmillió forint összegű adóhiányt állapított meg.
Megszűnik az értékpapírtitok a zártkörű befektetési alapok esetében
A képviselők 193 igen szavazattal elfogadták a pénzmosás megelőzését és egyes zártkörű tőkealapokat érintő szabályozási területek módosításáról szóló javaslatot, amely a zártkörű tőkealapok esetén feloldja az értékpapírtitkot a tényleges tulajdonosi adatok hatósági rögzítéséhez szükséges folyamatokban.
Továbbá a jövőben a vagyonkezelő alapítványok esetén az alapítványi működtetéssel létrejövő tartós vagyonkezelési jogviszonyok haszonhúzóinak és irányítóinak adatait is fel kell tüntetni a tényleges tulajdonosi nyilvántartásban.
A javaslat értelmében új termék, új üzleti gyakorlatok vagy új technológiák bevezetése előtt el kell végezni ezek pénzmosás elleni kockázatvizsgálatát, és meg kell tenni az e vizsgálatból következő kockázatkezelő intézkedéseket.