A magyar közjogi méltóságok mellett Baka András köztársasági elnök, António Costa, az Európai Tanács elnöke, Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, valamint Jens Stoltenberg, Norvégia pénzügyminisztere, a NATO volt főtitkára is részt vesz az eseményen.
A Himnusz eléneklése után Forsthoffer Ágnes házelnök azt mondta, a forradalom 70 év után is képes hitet adni abban, hogy összefogással minden lehetséges, és még ma is képes egyesíteni a magyarokat. Ezért is fontos a nemzeti emlékezet megőrzése, ami mindannyiunk feladata.
„A szabadság nem magától értetődő ajándék, és annak megőrzése közös ügyünk” – emelte ki.
Köszönetet mondott azoknak a külföldi politikusoknak, akik részt vesznek az ülésen – ezért „ma Budapesten dobog Európa szíve” – fogalmazott.
A hősök tiszteletére ezután egy perces néma csenddel adóztak a jelenlévők.
Ezután korabeli fotókkal és filmrészletekkel idézték fel a forradalom és szabadságharc eseményeit.
Baka András köztársasági elnök beszédében elmondta: a forradalom fényképein látható a történelmi pillanat ereje. Munkások, értelmiségiek, civilek és katonák arcán látszik a feszültség és az elszántság mellett a felszabadultság öröme, aki hosszú idő után érzi, kimondhatja, amit gondol és tehet a szabadságáért. A forradalom napjait a bátorság mellett a szolidaritás rendkívüli megnyilvánulásai is jellemezték: emberek ételt szállítottak, sebesülteket gyógyítottak, információt osztottak meg egymást, a betört üzletüvegek mögött érintetlenül maradtak sok helyen az áruk.
„Mert a forradalom nagyságát nemcsak az adta, amivel a magyarok szembeszálltak, hanem az is, ahogyan egymás felé fordultak” – emelte ki, rámutatva, hogy a magyarok ismét megtapasztalták az összetartozás élményét.
November 4-én megindult a szovjet támadás, katonai erővel leverték a forradalmat, kezdetét vette a megtorlás. Százezrek menekültek el, akik itt maradtak, együtt élni kényszerültek a félelem mellett az elhallgatott igazsággal is.
„Nem lehetett többé visszaállítani azt a világot, ami 1956. október 23-a előtt létezett.
A forradalom igazsága tovább élt abban a meggyőződésben, hogy Magyarországnak egyszer ismét szabadnak kell lennie. És amikor évtizedekkel később elérkezett a rendszerváltozás, '56 emléke végre elfoglalhatta méltó helyét az emlékezetünkben” – mondta.
A magyar forradalom a szabadság egyetemes jelképévé vált. A világ közvéleménye figyelemmel kísérte a magyarok küzdelmét, és a levert szabadságharc emléke a következő évtizedekben sem halványult el. Helmut Kohl volt német kancellár az európai egység megteremtésére is ösztönzőleg hatott, megerősítve a nyugat-európai országok összefogásának szükségességét.
„Köszönjük azoknak az ezreknek, akik tüntettek értünk, akik adományokat gyűjtöttek a forradalmároknak”, és akik védelmet nyújtottak a menekülőknek és befogadták őket. Utóbbi segítség sokak számára az újrakezdést jelentette, „Magyarország számára pedig annak bizonyítékát, hogy a forradalom leverése után sem maradtunk magunkra” – mondta.
Hetven év után most, a jelenlegi politikai helyzetben az a kérdés, milyen országot szeretnénk az utókorra hagyni.
„A haza nem lehet egyetlen politikai közösség kizárólagos tulajdona. Nem jutalom azoknak, akik egyetértenek velünk, és nem tagadható meg azoktól, akik másként gondolkodnak.
Köztársasági elnökként tudatában vagyok annak, hogy ebben nekem is különleges felelősségem van. Ez a megbízatás számomra mindenekelőtt azt jelenti, hogy a nemzet egységét akkor is szolgálnom kell, amikor a közéletben a megosztottság hangjai a legerősebbek. Arra kérem mindazokat, akiknek szava és döntése hatással van országunk életére, hogy saját felelősségüket is ennek tudatában viseljék” – emelte ki.
1956 örökségét tovább is kell adni. A fiataloknak nem csak a történteket kell ismerniük, hanem azt is, hogy miért vállalták egyesek a legnagyobb áldozatot és mit jelent ez a mai emberek számára – emelte ki.
„Ha vannak olyan közösségek, amelyek akarnak és tudnak is együttműködni, akkor egymáshoz is utat találunk. Ahol nincs megbélyegzés, megalázás, jogtalanság és önkény, ott igazi hazára találunk. Példa van előttünk bőséggel, sok ezer magyar sors” – zárta szavait.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke egyebek mellett azt mondta, egyszerű üzenetet hozott:
„Egy család vagyunk. Az önök története a mi európai történetünk. Az önök jövője a mi európai jövőnk.
Önök a bizalmukat ismét az Európai Unióba fektették és mi tiszteljük ezt a bizalmat” – mondta. Hozzátette: a magyar kormány Magyar Péter miniszterelnök vezetésével keményen küzdött a jogállamiság visszaállításáért, a megtett lépéseket, reformokat azért tették meg, mert a választók erre szólították fel a kormányt. Visszatérnek az uniós források Magyarországra és a magyar hallgatók és kutatók Európába az Erasmus és Horizon programokkal. „A bizalom visszatér” – tette hozzá, majd Európa nevében köszönetét fejezte ki Magyarországnak.
António Costa, az Európai Tanács elnöke elmondta: az 1956-os forradalom megmutatta, hogy az elnyomás elleni küzdelem nem fejeződött be, és emlékeztetett arra, hogy a demokráciáknak nem szabad önhittnek lenniük, ha elnyomást és imperializmust látnak.
Az ország „2004-es uniós csatlakozása létfontosságú lépés volt Európa újraegyesítésében, amivel Magyarország ismét kinyilvánította, amit megmutatott több mint 1000 év történelme alatt, hogy Magyarország Európa lelkét és szívét adja. Mert ez Európa: szabad nemzetek összefogása, hogy békét építsenek, biztonságot és jólétet az együttműködésük által. Mert a mi uniónk egyetlen meggyőződésre épül: egységesek vagyunk az értékeinkben, közös célok vezérelnek és gazdagítja egységünket Európa sokszínűsége” – mondta. Szerinte
Európa egysége nem fenyegeti a nemzeti identitást,
hanem azzal, hogy megerősítik a versenyképességét, stratégiai autonómiáját, védelmét és a közös határvédelmet, az EU-t alkotó nemzetek megerősítik saját védelmüket is a globális kihívásokkal szemben. Azt mondta, szerinte Magyarország eklatáns példa erre, mert az EU-tagság jelentős társadalmi és gazdasági fejlődést hozott, de az unió igazi előnye abban van, hogyan változtatja meg az emberek életét és milyen új lehetőségeket hoz számukra.
Jens Stoltenberg norvég pénzügyminiszterrel, a NATO volt főtitkára, aki korábban feleségével Budapesten élt, ünnepi beszédében úgy fogalmazott, megindító számára megemlékezni mindazokról, akik tevőlegesen részt vettek 1956 eseményeiben. Felidézte, hogy a magyarok ezt követően évtizedeken át szenvedtek, de megmutatták azt, hogy a demokrácia erősebb, mint a diktatúra, hogy a szabadság erősebb, mint az elnyomás.
„Amikor a vasfüggöny leomlott 1989-ben, Magyarország visszanyerte a függetlenségét. Önök voltak az első ország, amelyik megnyitotta kapuit a Nyugat előtt. Csupán tíz évvel később csatlakoztak a NATO-hoz, és öt évvel azt követően az Európai Unió tagjai lettek. Idén tavasszal a magyar emberek ismételten bemutatták a demokrácia iránti elköteleződésüket. Magyarország ismételten jó példával járt elő. Nagyon szépen köszönjük" – fogalmazott.
Mint mondta, az EU-s és NATO-s csatlakozásnak köszönhetően Magyarország integrált részévé vált az euroatlanti biztonsági közösség pillérének, amely a demokrácia, a szabadság és a jogállamiság értékén alapul. Magyarország megbecsült taja a NATO-nak, kulcsfontosságú hozzájárulással rendelkezik a közös biztonságunkhoz, amibe beletartozik, hogy az egyik többnemzetiségű egységét vezeti a NATO-nak, nagyban hozzájárulva a koszovói bemászóihoz, ezáltal is segítve a nyugat-balkáni stabilitást – tette hozzá.
Jens Stoltenberg szerint ma jobban, mint valaha, erős NATO-ra van szükség, mert manapság ismételten próbatétel elé állítják az értékeinket, a demokráciát pedig nem lehet készpénznek venni. „Ahogy a magyarok cselekedtek 1956-ban, most az ukránok néznek szembe az orosz harckocsikkal. Oroszország agresszív háborúja egy brutális támadás egy szuverén, független nemzet ellen. Oroszország irányítása alá akarja vonni Ukrajnát és át akarja írni az európai béke rendjét agresszió útján” – mondta a NATO volt főtitkára, aki szerint ideje bebizonyítani, hogy erőszakkal nem lehet mindent elérni.
A Nyugat támogatása Ukrajna irányába szerinte nem jótékonyság, hanem befektetés a saját biztonságába, és a jövő demokratikus békés Európába. Ezért nem engedhető meg, hogy Oroszország győzedelmeskedjen – hangsúlyozta.
„Ma azon nők és férfiak előtt tisztelgünk, akik kiálltak 70 évvel ezelőtt a szabadságért, és akik továbbra is ellenálltak az azt követő évtizedekben. A bátor diákok előtt, a munkások előtt, azok előtt, akik harcoltak, azok előtt, akiket menekülésre kényszerítettek, és azok előtt, akik az életüket áldozták”
– emelte ki. Mint mondta, az 1956-os forradalom erőteljes emlékeztető arra, hogy mennyire fontos megóvni a szabadságot és a demokráciát. A forradalmat eltiporták, de annak emléke sosem halványul. „És a szabadság és a demokrácia győzedelmeskedik” – zárta gondolatait.