Az SOS Balaton kezdeményezést öt civil szervezet indította útjára, több mint 70 szervezet csatlakozott már hozzá, és várnak további csatlakozókat is.
Mint Éger Ákos, a kezdeményező Magyar Természetvédők Szövetségének elnöke az InfoRádióban hangsúlyozta, három dolgot kérnek a kormánytól:
- állítsa meg a Balaton partján a további veszteségeket a természetközeli területekkel kapcsolatban
- védje meg azt, ami még megmaradt,
- ahol lehet, kezdje el helyreállítani a korábban károsított partszakaszokat a Balaton partján.
„Ha a Balaton teljes partját 100 egységnek vesszük, akkor több mint 55 egységet ebből már beépítettünk, átalakítottunk,
leköveztünk, lebetonoztunk, feltöltöttük,
kikötőt építettünk vagy lakóparkot. A déli parton még rosszabb a helyzet, ott 100 egységből 75-öt már átalakítottunk, ez azt jelenti, hogy mindössze 20 kilométer természetközeli partszakasz maradt” – vázolta.
Szerinte amikor beépítünk 100-200-500 métert, akkor „a kevésből veszünk már el”, pedig a parti természetes élőhelyeket úgy is elképzelhetjük mint a Balaton immunrendszerét, ami
- szűr,
- vizet tart meg,
- vizet tart vissza,
- élőhelyet ad,
- kapcsolatot teremt a tó és a vízgyűjtő terület között.
A Balaton természetes védekező képessége itt jelenik meg.
Szeretnék, ha a kormány megvizsgálná, hogy a folyamatban lévő beruházásoknál lehet-e még és kell-e beavatkozni, akár leállítani tervezési vagy kivitelezési szakaszban folyamatokat.
A még megmaradt természetközeli partszakaszokra sokkal szigorúbb szabályozást követelnek, a megtartás szerinte akár javíthat is a Balaton állapotán. Ezen kívül pedig egy Balaton-helyreállítási programot is kérnek a korábban károsított partszakaszok lehetőség szerinti helyreállítására.
Az kezdeményezés apropóját egyébként egy fonyódi beruházás adta, ami veszélyeztet egy vízbefolyást is, ezáltal hatással van az egész Balaton ökológiai állapotára, így tehát nem egy beruházásról, hanem a tó egészéről szó van.
Hogy vissza lehet-e állítani már beépített partszakaszokat, arról azt mondta, Nyugat-Európában erre már vannak példák, ott egyrészt a hibák elkövetésében is előrébb tartanak, másrészt a károkozáshoz való hozzáállásban is. „Rájöttek, hogy sem az embereknek, sem a természetnek nem tesz jót a túlzott beépítés, és már elindultak Nyugat-Európában, de akár környező országokban és a horvát tengerparton is beruházások vagy akár kész épületek visszabontása is, a part visszaadása a természetnek, a visszavadítás” – mondta.
Üdvözlik a kormány előzetes kommunikációját az ügyben, mert már miniszteri szinten is elhangzott, hogy a tavat természetközelibb állapotba kell hozni, ezt a folyamatot szeretnék ők is segíteni, ehhez társadalmi támogatottságot felmutatni.
A www.sosbalaton.hu oldalon egy adatvizualizációs eszköz segítségével mindenki megtekintheti, hogy 10, 30 vagy 100 méteren belül milyen beépítettsége van a Balatonnak.