A nyugati szelek öve 2026 nyarán északabbra húzódott, a csapadékot hozó ciklonok pedig gyakran elkerülték a Kárpát-medencét – írta tanulmányában Horváth Ákos, a HungaroMet és Breuer Hajnalka, az ELTE Meteorológiai Tanszékének meteorológusa.
Az aszályos térséget többnyire csak az északabbra elvonuló ciklonok hidegfrontjainak gyengébb, déli része érte el. A gyakori anticiklonális helyzetek szintén kedvezőtlenek voltak a csapadékképződéshez – tette hozzá összefoglalójában a sonline.hu helyi hírportál.
A június végén érkező első jelentős hőhullámot már eleve száraz talaj fogadta.
A Medárd körüli időszakban nagyrészt elmaradtak azok a záporok és zivatarok, amelyek meghatározóak a nyári csapadék szempontjából. Az eső hiánya tovább szárította a felszínt, a hőség pedig egyre tartósabbá vált.
Az elemzés azt is megmagyarázza, miért tűnhetett úgy, mintha az eső a határok mentén hullana le, Magyarország belsejét pedig elkerülné.
Az egyébként is kevés légköri nedvességet a hegyek emelő hatása „kirázta” a légkörből, csapadék többnyire csak az Alpok és a Kárpátok hegyei között hullott.
A Kárpát-medence belső területeire érkező, sokszor meggyengült rendszerekből viszont kevés eső hullott.
A Balatonnál a nagytérségi szárazság mellett a domborzat hatása is számított.
- A nyáron az északnyugati áramlás volt a domináns, a csapadékrendszerek is sokszor abból az irányból érkeztek.
- Egy részük már az Alpok keleti oldalán legyengült a főnhatás miatt.
- A Balatonnál ehhez a Bakony hatása is hozzájárult, mert a hegységből a tó felé érkező leáramlás gyengíti, oszlatja a felhőket
– mondta a sonline.hu oldalnak dr. Horváth Ákos, a siófoki viharjelző obszervatórium vezetője, hozzátéve: a nyári csapadék meghatározó részét a záporok és zivatarok adják.
A zivatarok nedvességének nem elhanyagolható része a talajból párolog a levegőbe. Mivel a talaj nagyon száraz volt, ez a nedvességforrás hiányzott, ezért különösen a Medárd-időszakban a Balatonnál is kevesebb zápor és zivatar alakult ki. Ezt a Balaton is nagyon megsínylette
– magyarázta a a meteorológus. Mint mondta, a Kisalföld felől érkező szél is hozzájárult a Siófok környéki szárazsághoz. Ez az áramlás a Mosonmagyaróvár–Győr–Balaton keleti medencéje–Siófok–Szeged vonalon halad végig. Amikor sekély hidegfront érkezik, ebben a sávban a szél száríthatja a levegőt, így a Balaton déli partjának keleti részén is gyengül a csapadékot hozó felhőzet.