„A 2026-ban bekövetkező kormányzati struktúraváltozások következtében a szervezet szakpolitikai és tanácsadói feladatkörének súlya csökken, ezért a szervezeti működés a továbbiakban kisebb létszámmal, a meglévő kompetenciákra építve és azok fejlesztésével folytatódik annak érdekében, hogy rugalmasabb működési struktúrával álljon ügyfelei rendelkezésére” – fogalmazott a jellemzően a Fidesz-kormány intézkedéseit jó színben feltüntető gazdasági felmérésekkel, elemzésekkel ismertté vált Századvég Konjunktúrakutató Zrt. a 2025-ös beszámolójában.
A fenti megfogalmazás a Telex írásában olvasható.
A május közepén kelt dokumentumban ezzel a körülményes megfogalmazással valószínűleg arra utalnak, hogy az állami pénzcsapot elzárták – írja a Telex.
Korábban ugyanis jelentős állami megbízásokban vettek részt:
a Miniszterelnöki Kabinetiroda 2024 és 2026 áprilisa között több mint 26 milliárd forintot fizetett ki a Századvég Konjunktúrakutató Zrt.-nek és a Századvég Közéleti Tudásközpont Alapítványnak kutatásokért, elemzésekért és tanácsadói munkákért.
Ebből több mint 7,6 milliárd forintot csak 2026 első három hónapjában folyósítottak. A szerződést április 30-i hatállyal megszüntette a Rogán Antal vezette tárca és a Századvég, így a Tisza-kormány, illetve Ruff Bálint minisztériuma már nem kapott elemzéseket tőlük.
A májusi, már létszámleépítésre utaló beszámoló után
a Századvég nevet is elhagyták: október 1-jétől Magyar Gazdaságkutató és Tanácsadó Zrt. néven működik tovább a korábbi Századvég Konjunktúrakutató Zrt.,
és összeolvad a másik századvéges céggel.
Pedig a Századvég a Fidesz-éra egyik nagy brandje volt, konjunktúrakutatásukat például rendszeresen szemlézte és hivatkozási alapként használta a Fidesz-közeli médiabirodalom – olvasható a Telex cikkében.
A név mögött több, egymással összekapcsolódó szervezet áll, illetve állt. A Századvég Közéleti Tudásközpont Alapítvány társadalmi, politikai és gazdasági kutatásokat végez, emellett kiadói és képzési feladata is van. A most átnevezett kutatócég külön jogi entitás, egyedüli részvényese a Magyar Konjunktúra Zrt., melynek tulajdonosa a Habony Árpád köréhez, illetve Orbán Viktor ideológiai holdudvarához sorolt Fűrész Gábor, aki egyúttal a Századvég Közéleti Tudásközpont Alapítvány kuratóriumi elnöke is.
A Magyar Konjunktúra Zrt. már május 14-én, a fent idézett beszámoló elkészítésének napján döntött az egyesülésről. A júniusban elfogadott összeolvadási szerződés értelmében a korábban Századvég Gazdaságkutató Zrt. néven működő Magyar Gazdaságkutató Zrt. beolvad a Századvég Konjunktúrakutató Zrt.-be.
A jogutód eredetileg megtartotta volna a Századvég nevet, augusztusban azonban úgy döntöttek, hogy attól is megválnak.
A két társaság mérete között jelentős különbség volt: a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. 2025-ben 4,36 milliárd forintos nettó árbevételt és 419,29 millió forintos adózott nyereséget ért el.
A beolvadó Magyar Gazdaságkutató Zrt. a hálózat kisebb tagja: tavaly 123,63 millió forintos árbevétel mellett 893 ezer forintos veszteséggel zárta az évet.
A Századvég Konjunktúrakutató Zrt. beszámolója szerint 2025 végén még 72 munkavállalót foglalkoztatott, az éves átlagos állományi létszáma pedig 73,5 fő volt, a beolvadó Magyar Gazdaságkutató Zrt.-nél pedig négy ember dolgozott. Ehhez képest a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) október 2-án lekérdezett nyilvántartásában az immár Magyar Gazdaságkutató és Tanácsadó Zrt. néven működő társaságnál mindössze 37 foglalkoztatott szerepel.
Ez a két korábbi cég együttes létszámához képest több mint 51 százalékos csökkenés.
A Századvég-szervezetek az elmúlt években több tízmilliárd forint értékű állami kutatási és tanácsadási megbízásokban vettek részt, ezek egy részének nyilvánosságra hozataláért éveken át pereskedni kellett.
A most átnevezett Századvég Konjunktúrakutató Zrt. az alapítvánnyal közösen 2020-ban nettó 9,34 milliárd forintos megbízást nyert az Innovációs és Technológiai Minisztériumtól. Az Átlátszó 2022-ben hiába kérte ki az ennek keretében készült tanulmányok listáját és adatait: a minisztérium nem adta ki azokat.
A Századvég még két nappal az április 12-i választás előtt is 105–115 parlamenti mandátumot jósolt a Fidesznek, amely végül ennek nagyjából a felét szerezte meg. A választás utáni egyik konferencián a közönség nevetéssel reagált, amikor Kiszelly Zoltán, a Századvég politikai elemzési igazgatója a becslésük és a választási eredmény közötti jelentős eltérést magyarázta – írja a Telex.
A nyilvánosságnak szánt adatok mellett azonban más következtetéseik is voltak.
A Századvég már a választás előtt olyan kutatási eredményeket adott át a Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetirodának, amelyek jelentős társadalmi elégedetlenségről árulkodtak:
a március 2-án elkészült elemzések szerint a megkérdezettek 57,7 százaléka elégedetlen volt a demokrácia működésével, a nemzeti szégyen legfőbb forrásai között pedig az egészségügy állapotát, a gazdasági helyzetet és a kormányzati politikát nevezték meg.