Magyar Péter napirend előtt a rendes, délutáni ülésen is felszólalt, ezúttal azonban a frakciók is hozzászólhattak mondandójához.
Toroczkai László (Mi Hazánk) arra készült, hogy a mentelmi jogról fognak beszélni, remélte, hogy a mentelmi jog eltörlése is napirendre került. Kritizálta a kormányoldalt azért, hogy nevetgélt azon, hogy Magyar Péter elvette valakinek a telefonját és a Dunába dobta. Senkinek sem kívánta ezt. Szerinte a kormányfő és más tiszások, de fideszesek is rendőröket, ügyészeket fenyeget, ez pedig elfogadhatatlan és vérlázító, ilyet különösképpen nem tehet egy miniszterelnök. Nyáron volt tehát javaslata a mentelmi jog közvádas ügyekben történő megszüntetéséről, reméli, hogy nem követik a Fidesz kétharmados gyakorlatát, hogy nem veszik tárgysorozatba a javaslatot. Jelezte, mindig meg fogják szavazni a mentelmi jog felfüggesztését közpénzügyben. Úgy vélekedett, ha a rablás bebizonyosodik Magyar Péter ügyében, akkor 2-8 évre számíthat.
Rétvári Bence (KDNP) szerint 33 percen át egyetlen egy szót sem beszélt a saját kormányzásáról, ráadásul Magyar Péter úgy tesz, mintha nem lenne múltja. A frakcióvezető szerint nem dolga a kormányfőnek az sem, hogy apróhirdetést adjon fel a legfőbb ügyészi munkára, súlyosan megalázva aztán a szavazásnál szerinte a Tisza megalázta Baka Andrást és legfőbbügyész-jelöltjét. Hiányolta a katával kapcsolatos bejelentések részletezést, a minimálbér-emeléssel kapcsolatos tényeket is. Hiányolt tovább egy munkaügyi államtitkárt is a kormányból, ami szerinte nincs. Hiányolt még reagálást is arra, hogy milyen magas az üzemanyagár, illetve minden másra is, ami a Tisza-kormány rombolásának az eredménye. A tematizálás szerinte arról tereli el a figyelmet, hogy a kormányzás lejtmenet felé sodorja az országot.
A fideszes Bóka János a maga 8 percét azzal kezdte, ami ma a magyar jobboldal közösségével történik, annak az igazságszolgáltatáshoz semmi köze nincs, hajtóvadászat zajlik a politikai közösséggel, annak tagjaival, annak szellemi műhelyeivel szemben, ennek egyik eszköze az új ÁVH, vagyis az NVVH, amely már elő is állt azzal, milyen ügyekkel foglalkozik elsőként. Szerinte a politikai hajtóvadászat eleme, hogy összeült a rendkívüli ülés délelőtt, díszletként rendőrök jelentek meg a Parlament épületében, a politikai látványműsort forgatják most le. A történések most szerinte arról szólnak, hogyan lehet a Fidesz-KDNP családját meggyalázni, meghurcolni, de mellettük fognak állni akkor is, amikor a számonkérés ideje eljön a mostani számonkérőkkel szemben. Jelezte, Csézy Erzsébet Schummer Orsolya gombját nyomta meg egy szavazáskor, ami szerinte súlyos jogsértés, az Országgyűlésen kívüli eszközökhöz folyamadnak majd ezügyben. Ő is felhozta az üzemanyagárat, de a foglalkoztatási adatokat is, ugyanígy a kata változtatásait is.
Juhász Gábor (Tisza) arról beszélt: az ellenézki frakcióvezetők egy szót sem szóltak Hankó Balázs vagy Seszták Miklós konkrét ügyeiról. Ezután a mentelmi jogról beszélt, amely a legfőbb ügyészre is vonatkozott. Mint mondta, a mentelmi jog nem lehet egyfajta kibúvó a közéleti szereplők részéről. A cél, hogy a köztörvényes ügyekre ne legyen érvényes a mentelmi jog – fogalmazott, ezzel egy 2010-es fideszes nyilatkozatot is idézve. A fehérgalléros bűnözők zavaros céghálók, mutyik mögé bújtak, és a Fidesz idején a mentelmi jog arról szólt, hogy ők elrejtőzhessenek a hatóságok elől. Ezután visszaidézte a 2018-as Elios-ügyet, amely Orbán Viktor családjában zajlott, majd Farkas Flórián 2015-16-os ügyeire utalt, amikor megszüntették a nyomozást, és sok más hasonló ügyben is lezárták a nyomozást. Miért? – kérdezte.
Az ügyészség állapota ma rendkívül rossz – mondta ezután, Baka Andrást idézve. Annak, aki nem lopott, nem vett részt korrupcióban, nem játszott át vagyonokat, annak semmi félnivalója nincs, nem kell rettegnie az általa képzelt önkénytől – fogalmazott. Április 12-én a népakarat sodorta el az önmagukat hűbérúrnak képzelő politikusok világát – zárta.