Nyitókép: MTI/Koszticsák Szilárd

Tölgyessy Péter: április 12-én elkezdődött a tömegdemokrácia korszaka Magyarországon

Infostart
2026. szeptember 11. 11:30
Az alkotmányjogász úgy véli, a vagyonvisszaszerzés nem oldja meg a költségvetési hiányt, a gazdaság növekedését pedig a beruházások visszaesése veszélyezteti. Tölgyessy szerint a magyar politikára jellemző a „megbillenés”, amikor a közvélemény elképesztő erővel fordul egy-egy politikai erő ellen, amely aztán soha többé nem tud talpra állni, ahogy ez az MDF-fel és az MSZP-vel is történt, most pedig a Fidesszel.

Tölgyessy Péter a Partizán előadásán elmondta, szerinte április 12-én óriási dolog történt Magyarországon, amely túlmutat egy egyszerű hatalomátadáson. Úgy véli, a választásokkal valójában most kezdődik el a tömegdemokrácia korszaka Magyarországon, és a választó már nem kívülállóként tekint a történésekre, hanem érzelmileg és emberileg is „beszáll a dologba” – írja a szeretlekmagyarorszag.hu.

Példának hozta fel, hogy amíg 1990-ben, az MDF győzelmének estéjén síri csend volt Budapesten, most a választások estéjén hatalmas ünneplés zajlott. „Most először lehetett érezni azt, hogy személyes ügye egy politikai döntés rengeteg embernek. Fiatalnak, idősnek, mindenkinek” – fogalmazott.

Arról is beszélt, hogy szerinte a választók most sokkal elnézőbbek a kormány hibáival szemben.

Míg az Antall- és a Gyurcsány-kormány is lényegében megbukott a ciklus elején, és soha nem tudott talpra állni, most a választók kitartanak.

A jogász úgy véli, a magyar politikára jellemző a „megbillenés”, amikor a közvélemény elképesztő erővel fordul egy-egy politikai erő ellen, amely aztán soha többé nem tud talpra állni, ahogy ez az MDF-fel és az MSZP-vel is történt, most pedig a Fidesszel.

Az új kormány azzal legitimálja a korábbi rendszer embereinek eltávolítását, hogy „rendszerváltást” hirdetett. Tölgyessy Péter szerint ez közjogilag ugyan vitatható, de a lényegét tekintve egyetért vele, mivel ezek az emberek alapvetően a miniszterelnököt szolgálták ki, nem pedig a hatalmi ellensúlyt képezték.

Ugyanakkor figyelmeztetett, hogy ez veszélyes precedenst teremt, ami a mostani hatalommal szemben is felhasználható lesz, ha a közvélemény ismét megbillen.

Tölgyessy Péter éles kritikával illette a kormány első 100 napját, amit szerinte a Tisza szinte csak a hatalmi berendezkedés átvételére használt.

A gazdaságpolitikai döntések terén kevés érdemi lépés történt, és az Orbán-kormány programjai lényegében tovább futnak.

A gazdasági örökség rendkívül ellentmondásos. Az alkotmányjogász szerint egyrészt elképesztően magas, 7,6 százalékos a reálbéremelkedés, és a pénzpiacok a hatalomváltás miatt bizalmat szavaztak Magyarországnak, ami a forintot is erősítette. Ezzel párhuzamosan azonban a termelékenység nem nő, a beruházások szintje pedig brutálisan, több mint 20 százalékkal esett vissza 2022-höz képest. Ez a beruházáscsökkenés több pénzt jelent, mint a visszaszerzett uniós források, és életveszélyes a jövőbeli növekedésre nézve.

A költségvetés helyzetét drámainak nevezte, és egy olyan családi kasszához hasonlította, ahol több a kiadás, mint a bevétel. Tölgyessy Péter szerint a magyar politikai kultúra része a „fiskális alkoholizmus”, vagyis a túlköltekezés, és a választók is azt várják az államtól, hogy jóléti utalásokat adjon nekik.

Most nagyon magasak az elvárások, és Európa egyik legpesszimistább népéből „a legoptimistább népe lettünk az utolsó felmérésnél, megelőzve a dánokat. Ez azért nem semmi”

– fogalmazott. És bár kitörési pontnak tűnik a kormány számára a vagyonvisszaszerzés, a jogász szerint azonban ez csak egy hatalmas illúzió. Bár a korrupcióellenes fellépés a kultúraváltás miatt rendkívül fontos, hogy a cégek ne a „lenyúlásban” legyenek érdekeltek, a visszaszerzett vagyon szerinte nem fogja megoldani a költségvetés problémáit. A nemzetközi tapasztalatok azt mutatják, hogy a jogerős ítéletek után is csak a kár 8-10 százaléka térül meg.