A kormányfő úgy fogalmazott, hogy a hazai kultúra, a hazai művelődés, a közoktatás rendszere és a teljes tudományos élet elképzelhetetlen lenne az ELTE nélkül.
A munka megkezdődött, a közoktatásban minden egyéb intézkedésnek a felkészült, motivált tanárok utánpótlása lesz az egyik legfontosabb alapköve - jelentette ki a kormányfő.
A tanárképzés terén „számítunk az egyetemre”, és az egyetem pedig „számíthat ránk” – szögezte le a miniszterelnök.
Magyar Péter szerint
a kritikus gondolkodás az alapja minden szellemi fejlődésnek, és ez igaz az alapfokú oktatásra és még inkább igaz a felsőfokú oktatásra.
Ennek a szellemiségnek nem is lehetne talán emblematikusabb helye, mint egy egyetem – emelte ki.
Az ELTE évszázadok óta szolgál a hazai felsőoktatás legjelentősebb központjaként, ahová megannyi fiatal szeretne bejutni. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint hogy idén 73 ezren jelentkeztek az egyetemre és közülük több mint húszezren az első helyen jelölték meg – hívta fel a figyelmet.
Magyar Péter azt mondta: az elmúlt évek a felsőoktatás számára átláthatatlan finanszírozási struktúrát, az érintettekre sokszor felülről ráerőszakolt döntéseket, kiszámíthatatlan és gyakran ellenséges környezetet jelentettek. Egy fokozatosan kierőszakolt alapítványi rendszerben az akadémiai autonómia és szabadság is sérült, a magyar felsőoktatás kizáródott a nemzetközi vérkeringésből és politikai kinevezettek kerültek fontos pozíciókba, ennek hatása pedig továbbgyűrűzött az „alapítványosításnak ellenálló egyetemekre„ is - sorolta a problémákat a miniszterelnök.
Emlékeztetett: a kormány első döntései között szerepelt az egyetemi autonómia helyreállítása, megszűntek az egyetemeket fenntartó „közérdekű” vagyonkezelő alapítványok, és új, átlátható struktúrákat hoznak létre.
Hozzátette: nem erőszakkal, az egyetemek ellenében, hanem az érintettek szempontjait meghallgatva, alapos előkészítés után fog felállni egy új rendszer.
Magyar Péter ugyanakkor tiszteletét fejezte ki az ELTE felé, szavai szerint az intézmény sokszor ellenszélben, magára hagyva, elképesztő pénzügyi nehézségek közepette, és nem egyszer rágalmak és alaptalan vádak sűrűjében működött, dolgozott és állt helyt.
Az új kormány minden jövőbeni együttműködés alapjául valódi partneri hozzáállást kínál az egyetemeknek
– jelentette ki a miniszterelnök.
Hangsúlyozta: közös érdek, hogy a hazai felsőoktatás finanszírozási helyzete javuljon, helyreálljon, valamint a magyarországi egyetemek nemzetközi összehasonlításban is kimagasló teljesítményt tudjanak nyújtani.
„Ehhez stratégiai tervezés, valós adatokkal való szembenézés és megfelelően előkészített döntések szükségesek” – egyértelműsítette a kormányfő.
Jelezte: minőségi oktatói és kutatói munka elképzelhetetlen valós anyagi megbecsülés nélkül, ebből a szempontból azonban a kormány nem örökölt jobb helyzetet a felsőoktatásban, mint a többi állami ágazatban.
„Az elmúlt években a luxus, a látvány, a kiváltságosok jóléte mindig fontosabb volt, mint a hozzáférhető tudás”, de ezen a szemléleten „szeretnénk és fogunk” most közösen, minden magyarral változtatni – hangoztatta.
Magyar Péter szólt arról, hogy az Európai Unión belül Magyarországon az egyik legalacsonyabb a diplomával rendelkezők száma lakosságarányosan, ezért a kormány prioritásként kezeli a felsőoktatási végzettséggel rendelkezők arányának növelését.
„A tudás a társadalmi felemelkedés egyik legfontosabb, nélkülözhetetlen eszköze” – mutatott rá, kiemelve, hogy az arányszám növelése közel sem a kedvezőbb statisztika, de még csak nem is pusztán a versenyképes gazdaság megteremtéséről szól.
Sok tehetséges fiatal „rejtőzik” még az országban, aki családi körülményei miatt nem képes kamatoztatni képességeit, mert az ebből fakadó akadályok elzárják a felsőoktatást, az egyetemek kapuit. A kormány célja mindezek felszámolása, lebontása
– jelentette ki.
Ahhoz, hogy minél több diák szerezhessen diplomát, összetett kormányzati intézkedések szükségesek - mondta, kiemelve, hogy ezek egyik pillére a nemrég megkezdett lakhatási program végigvitele, új kollégiumi férőhelyek teremtése, a lakhatási költségek mérséklése és az egyetemek segítése.
A kormányzat feladataként írta le, hogy a fiataloknak az egyetemi tanulmányokhoz való hozzáférés terén egyenlő esélyeik legyenek, míg az egyetemektől azt várják, hogy a hallgatókat segítsék tudásuk mélyítésében, a munka világában való helytállásban és „a szabad gondolkodás örömének a megtalálása” terén.
A szabad, tudományos gondolkodás módszertana, a kérdések feltevésének és az igazság kutatásának szemlélete azok munkáját is meghatározhatja, akik a diploma megszerzése után nem maradnak tudományos közegben. Számukra fontos, hogy az egyetem a korszerű tudás mellett egyfajta gondolkodásmódot is adjon – mutatott rá.
Az igazságkereső és kritikusan gondolkodni képes képzett szakemberek nélkül nem lenne elérhető a tudásalapú, versenyképes európai gazdaság célja – vélekedett, kiemelve, hogy a „magyar felsőoktatás és a tudományos kutatás új korszakának megteremtésében” számíthatnak az egyetemek a kormány partnerségére.