Hack Péter szerint az angolban van egy olyan kifejezés, hogy „Justice delayed, is justice denied”, ami magyarra úgy fordítható, hogy „az elkésett igazságszolgáltatás az elmaradt igazságszolgáltatás”.
A professzor hangsúlyozta: ez egy világszerte létező kihívás az igazságszolgáltatásnak. Nevezetesen,
nem elég, hogy megszületik az ítélet, annak a lehető legrövidebb időn belül kellene meglennie.
Mint mondta, az eljárások gyorsításának az igénye az elmúlt 50 évben folyamatosan jelen volt Magyarországon is és a nemzetközi gyakorlatban is, különösen a komplex, nagy horderejű gazdasági ügyeknek a feltárása okoz komoly kihívást az igazságszolgáltatásnak. Itt utalt a „K&H botrányból” kialakult Kulcsár-ügyre, ahol 14 év alatt született meg az ítélet a 2000-es évek elején.
Megemlítette még a Tribuszer-ügyet, ahol Tribuszer Zoltánné, a „magyar pilótajátékok királynője”, tízezreket csapott be, és története során többször is visszatért a bűnözéshez. Az eljárás lefolytatása a 90-es években 15 évet vett igénybe, de a Hagyó Miklós, más néven BKV-pert sem hagyta ki a sorból.
„Sokakat foglalkoztat a Schadl–Völner-ügy, a végrehajtói szervezet vezetőit érintő per, amely már hosszú évek óta tart, és még elsőfokú ítélet sem született. A törvényhozás már az 1973-as büntetőeljárási kódex megfogalmazásakor, majd 1998-ban, legutóbb pedig 2017-ben az új kódexek megalkotásánál alapcélnak tűzte a hatékonyság és a gyorsaság növelését” – fogalmazott Hack Péter.
Kiemelte: ma már 8 éves tapasztalatunk van a legutóbbi törvényről,
melynek eredményeként nem sikerült gyorsítani az eljárásokat. Egy átlagos eljárás most 1 év 9 hónapot vesz igénybe, de a bonyolultabb gazdasági ügyek ennél jóval-jóval hosszabb időt.
A professzor elmondta: ennek egyik oka a bonyolult ügyeknél a hihetetlen mennyiségű információ. Nemrég egy perben csak a vádirat 2300 oldal terjedelmű volt, a nyomozati iratok pedig százezer nagyságrendű oldalszámot foglaltak el.
Arról is szólt, hogy az eljáróknak, ezt az iratmennyiséget ismerniük kell, tehát a nyomozónak fel kell tudni dolgoznia. Ezt követően az ügyésznek személyes meggyőződést kell kialakítania, amikor vádat emel, vagyis nem a nyomozó „bemondása” után dönt a vádemelésről.
„Az első-, valamint a másodfokú bíróságnak is a közvetlenség elve alapján meg kell ismerni az iratokat, meg kell ismerni a bizonyítékokat, adott esetben szakértőket kell kirendelni. Ha az első szakértői vélemény valamiért nem egyértelmű, akkor újabb szakértőt kell kirendelni, a vizsgálatokhoz pedig hónapokra van szükség” – hangsúlyozta Hack Péter, aki szerint lehetne gyorsítani a folyamatot.
Véleménye szerint több segítő munkatárs egyértelműen indokolt lenne, különösen a bíróságoknál, ahol a bíróknak nyújtott adminisztratív személyzeti segítség nagyon gyenge lábakon áll Magyarországon. Ebben nemzetközi szinten nagyon rosszul állunk.
A jogász professzor meglátása szerint a mesterséges intelligenciának a használata óriási haszonnal járna, hiszen több százezer oldalas adatmennyiségnek a feldolgozásában kiváló segítséget nyújthatna.
Hozzátette: korábban voltak kísérletek arra, hogy a kiemelt jelentőségű büntetőügyeket felgyorsítsák, 2010 után a Fidesz-kormányzat bevezetett egy ilyen külön eljárást, ami az úgynevezett politikai vagy kiemelt ügyeknek a gyorsított tárgyalását szolgálta. A végeredmény az lett, hogy ez az eljárás nem váltotta be a hozzáfűzött reményeket.
„Összességében azt kell mondanom, hogy a büntetőügyek európai összehasonlításban és általában a bírósági ügyek európai összehasonlításban Magyarországon nem nagyon lassúak. Az egyszerűsített eljárások szorgalmazásának hangsúlyozása sokat segíthet, hogy a nagyobb ügyekre több energia és több kapacitás jusson” – szögezte le Hack Péter.
A cikk Varga Mónika interjúja alapján készült.