Minden fogyasztói terméket értékesítő vállalkozást érinthet a javítási és szavatossági szabályok módosítása, amely hétfőn lépett hatályba Magyarországon, és célja a javítások ösztönzése a csere helyett – hívja fel a figyelmet közleményében a Baker McKenzie ügyvédi iroda.
Az Európai Unió javításhoz való jogról (Right to Repair) szóló irányelvének magyarországi átültetése, az erről kiadott rendelet azt a célt szolgálja, hogy a fogyasztók számára a javítás könnyebben elérhető és vonzóbb lehetőség legyen a cserénél vagy egy új termék vásárlásánál.
Az új szabályok szerint bizonyos termékeket a gyártónak a fogyasztó kérésére akkor is meg kell javítania, ha a hiba amúgy nem tartozik a hibás teljesítés körébe.
A kapcsolódó, a Magyar Közlönyben hétfőn megjelent rendelet szerint a kötelezettség – többek között – a mosógépekre és szárítógépekre, mosogatógépekre, hűtőkre, porszívókra, elektronikus kijelzőkre, okostelefonokra és táblagépekre, valamint egyes fűtőberendezésekre terjed ki.
A jogszabály többek között kimondja: ha egy terméket szavatossági hiba miatt javítanak meg, a szavatossági igény elévülési ideje egy alkalommal további 12 hónappal meghosszabbodik. Ez nemcsak azokra a termékekre vonatkozik, amelyeknél kötelező javítási szabály van érvényben, hanem bármely olyan termékre, amelyet egy vállalkozás magánszemély fogyasztónak ad el.
A javítást észszerű időn belül, ingyenesen vagy észszerű díj ellenében kell elvégezni.
A javítási kötelezettség nem áll fenn, ha a termék javítása objektíve lehetetlen. A gyártónak a szükséges pótalkatrészeket és tartozékokat is olyan áron kell kínálnia, amely nem tántorítja el a fogyasztót a javítástól – emelte ki az ügyvédi iroda.
A rendelet szerint a fogyasztók független szervizt is választhatnak. Ezek eredeti vagy használt, kompatibilis, illetve 3D nyomtatással készült pótalkatrészeket is használhatnak. A gyártó sem szerződéses feltételekkel, sem hardveres vagy szoftveres megoldásokkal nem akadályozhatja az érintett termékek javítását.
A gyártó a javítást arra hivatkozással sem tagadhatja meg, hogy a terméket korábban más szerviz javította.
A javítási kötelezettség főszabály szerint a gyártót terheli. Ha azonban a gyártónak nincs uniós székhelye vagy fióktelepe, a felelősség átszáll a meghatalmazott képviselőre, ennek hiányában az importőrre, végső soron pedig a forgalmazóra.