Az Országgyűlés 2011. április 18-án fogadta el Magyarország új alaptörvényét, amely 2012. január 1-jén lépett hatályba, s amelyet a kihirdetése óta eddig 17 alkalommal, legutóbb 2026. július 13-án módosított az Országgyűlés.
2026. április 12. Az országgyűlési választáson kétharmados, alkotmányozó többséget szerzett Tisza Párt elnöke, Magyar Péter pártja eredményváró rendezvényén felszólította Sulyok Tamás köztársasági elnököt, hogy haladéktalanul kérje őt fel kormányalakításra, aztán távozzon hivatalából.
2026. április 15. Magyar Péter a Sándor-palotában egyeztetett Sulyok Tamással, aki őt bízta meg a kormányalakítással. A találkozó során Magyar Péter ismét lemondásra szólította fel a köztársasági elnököt, aki közlése szerint azt mondta: megfontolja Magyar érveit.
2026. április 20. Magyar Péter leendő miniszterelnök a Tisza Párt országgyűlési frakciójának első ülése után tartott sajtótájékoztatóján közölte: május 31-ig adtak határidőt az önkéntes távozásra az általa az elmúlt rendszer politikai kiszolgálóinak tartott és lemondásra felszólított közjogi méltóságoknak, köztük a köztársasági elnöknek, ellenkező esetben a kapott felhatalmazással és jogi lehetőségekkel élve eltávolítják őket hivatalukból.
2026. április 21. A Fidesz országgyűlési frakciója a köztársasági elnök melletti aláírásgyűjtést indított.
2026. május 9. Az Országgyűlés alakuló ülésén miniszterelnökké választott Magyar Péter eskütétele után elmondott beszédében ismét felszólította Sulyok Tamást, hogy legkésőbb május 31-ig távozzon hivatalából, „emelt fővel, ameddig még lehet”, mert nem tudja többé megtestesíteni a nemzet egységét.
2026. május 18. Sulyok Tamás az Index hírportálon megjelent interjúban közölte: álláspontja szerint nincs olyan jogi ok vagy alkotmányos indok, amely megalapozhatná lemondását, és ameddig hivatalának gyakorlása nem lehetetlenül el, eleget kíván tenni vállalt megbízásának. Az interjút követően Magyar Péter újra lemondásra szólította fel az államfőt a Facebookon.
2026. május 25. Magyar Péter a Telex.hu hírportálnak nyilatkozva azt mondta: Sulyok Tamás lerombolta a köztársasági elnöki intézményt, szerinte ketté kell választani a köztársasági elnöki jogintézményt és Sulyok Tamás tevékenységét.
2026. május 29. Sulyok Tamás az Európa Tanács alkotmányjogi tanácsadó testületéhez, a Velencei Bizottsághoz fordult. A beadványban, amelynek teljes szövegét július 6-án tették közzé, az államfő a fennálló alkotmányos kérdések értékelését és a testület szakértői közreműködését kérte az ellentmondásos helyzetnek az európai alkotmányos értékek figyelembevételével történő megoldásában. A Velencei Bizottság július 13-án közölte, hogy a korábban jelzett sürgős eljárás helyett rendes eljárási menetben, 2026 októberében vizsgálja Sulyok Tamás indítványát.
2026. május 31. A lemondására szabott határidő lejártakor Sulyok Tamás a Facebookon közzétett videóban bejelentette: továbbra is betölti államfői tisztségét, gyakorolja az alaptörvényben és a jogszabályokban meghatározott hatásköreit.
2026. június 1. Magyar Péter kormányfő Görög Márta igazságügyi miniszter társaságában felkereste az államfőt, majd bejelentette: ha Sulyok Tamás nem mond le tisztségéről, leváltása érdekében módosítják az alaptörvényt. Az államfő ugyanezen a napon a Cicero című német politikatudományi folyóiratnak nyilatkozva úgy fogalmazott, fenyegetéseken nem alapulhat sem demokrácia, sem jogállam, a köztársasági elnöki tisztség méltóságának megőrzése érdekében nincs helye lemondásának.
2026. június 7. A Sándor-palotánál szimpátiatüntetést tartottak a Magyar Péter miniszterelnök által lemondásra felszólított közjogi méltóságok és állami intézményvezetők mellett.
2026. június 10. Sulyok Tamás a svájci Die Weltwoche című lapnak úgy nyilatkozott: az, hogy személyre szabott alkotmánymódosítással kívánják hivatalából eltávolítani, veszélyt jelent az alkotmányos rendre, a demokráciára és a jogállamra nézve, így alkotmányosan nincs más lehetősége, mint hogy hivatalában maradjon.
2026. június 11. A köztársasági elnök indítványt nyújtott be az Alkotmánybírósághoz az alaptörvény alkotmányos funkcióját, elfogadását és módosítását szabályozó rendelkezések értelmezésére. A testület végül nem tárgyalta az indítványt, mert hét alkotmánybíró az ügy tárgyával összefüggő személyes és közvetlen érintettségére hivatkozással kizárási okot jelentett be, ezután a teljes ülés nem lett volna határozatképes.
2026. június 20. Az államfő a Politico brüsszeli hírportálnak adott interjúban közölte: jogi eszközök alkalmazásával is harcolni fog a maradásáért és azzal vádolta meg Magyar Pétert, hogy összeesküvést sző az állami intézmények feletti ellenőrzés megszerzésére. Sulyok Tamás szerint kötelessége hivatalban maradni, hogy megvédje a demokratikus normákat, a parlament és az államfői hatalom szétválasztását.
2026. június 22. Magyar Péter kormányfő a parlamentben közölte: kezdeményezik az alaptörvény 17. módosítását. A többi közt a záró és vegyes rendelkezések közé bekerülne az a pont, amely szerint a módosítás hatálybalépését követő napon a hivatalban lévő köztársasági elnök megbízatása megszűnik. Helyére az új alkotmány hatálybalépéséig, de legfeljebb öt évre az Országgyűlés köztársasági elnököt választ. Magyar Péter aznap sajtótájékoztatón azt mondta: ha az államfő nem írja alá az alaptörvény-módosítást, az alaptörvény rendelkezései szerint el kell indítani a megfosztási eljárást. A Sándor-palota erre reagálva felhívta a figyelmet a jogállamiság elvének tiszteletben tartására, óva intett a közhatalom önkényes gyakorlásától, a kétharmados parlamenti többség adta lehetőségek korlátok nélküli érvényesítésétől. Jogvédők és alkotmányjogászok is kifogásolták, hogy a javaslat egy konkrét tisztségviselő mandátumát szüntetné meg a rendes megfosztási eljárás helyett.
2026. július 4. A kormány a társadalmi egyeztetés után benyújtotta az Országgyűlésnek az alaptörvény 17. módosítására vonatkozó, 12 pontból álló javaslatot, majd július 6-án sürgősségi eljárásban való tárgyalását kérte. A javaslat a többi közt kimondja, hogy a hivatalban lévő köztársasági elnök megbízatása a módosítás hatálybalépését követően megszűnik. Sulyok Tamás másnap a Do Rzeczy lengyel konzervatív hetilapnak azt nyilatkozta: az alkotmánymódosítási javaslat nincs összhangban a jogállamisággal.
2026. július 9. A Sándor-palota az alaptörvény 17. módosításával kapcsolatban közölte, hogy számos elemében sérti a jogállamiság, a demokrácia és a hatalommegosztás elvét. Ugyanaznap a Fidesz és a KDNP szervezésében Stop önkény! címmel a "tiszás önkényuralom kiépítése" és az államfő elmozdítása ellen tüntettek a Sándor-palotánál.
2026. július 13. Az Országgyűlés elfogadta az alaptörvény 17. módosítását, amely arról is rendelkezik, hogy a hivatalban lévő államfő megbízatása a módosítás hatálybalépését követő napon megszűnik. Magyar Péter miniszterelnök ezután azt mondta: a köztársasági elnök vagy lemond, vagy öt napon belül aláírja az alaptörvény módosítását, ellenkező esetben elkerülhetetlen a megfosztási eljárás megindítása. Azt is közölte: a Tisza-frakció még nem tárgyalt saját államfőjelöltekről, de vélhetően több jelölt is lesz, és széles körű társadalmi konzultációt ígért ezzel kapcsolatban. Néhány nappal később azt mondta: augusztusban átmeneti időre választanak köztársasági elnököt az új alkotmány elfogadásáig, amelyet népszavazás fog megerősíteni, az alkotmányozási folyamat során kikérik az emberek véleményét, és lehetőség lesz változtatni a köztársasági elnök megválasztásának szabályain is.
2026. július 18. - Sulyok Tamás bejelentette, alaptörvényi kötelezettségeinek eleget téve aláírja az alaptörvény tizenhetedik módosítását, de súlyos tartalmi ellenvetéseit fejezte ki. Szavai szerint az alaptörvényt mindvégig megtartotta, azt meg nem sértette, feladatait annak teljes tiszteletével látta el, a 17. alkotmánymódosítást a politikai hatalommal való visszaélés súlyos és szégyenteljes történelmi példájának nevezte, amely töréspontot hozott a magyar alkotmányos demokráciában. Véleménye szerint a módosítás számos eleme, köztük egyes hivatalban lévő közjogi tisztségviselők személyre szabott jogalkotás útján történő eltávolítása sérti a jogállamiság, a demokrácia és a hatalommegosztás elvét.
2026. július 19. Polgár Judit sakkolimpiai bajnok köztársasági elnökké választását javasolta a tudomány, kultúra és sport tizenhat szereplője, majd Magyar Péter is. Polgár Judit másnap bejelentette, hogy nem vállalja a pozíciót. A kormányfő sajnálattal, de tudomásul vette Polgár Judit döntését és azt mondta: a Tisza-frakció olyan jelöltet fog támogatni, aki képes az egész nemzetet képviselni, továbbá sem képviselőként, miniszterként vagy más meghatározó pártpolitikai szerepben nem volt részese a 2026-os rendszerváltás előtti évtizedek megosztó politikájának. A miniszterelnök a későbbiekben találkozott Fülöp Botond ügyvéddel, aki 2024-ben Vidéki Prókátor néven hívta fel a sajtó figyelmét a kegyelmi ügyre, Romsics Ignác Széchenyi-díjas történésszel, akadémikussal és Baka Andrással, a Legfelsőbb Bíróság korábbi elnökével.
2026. július 20. Megszűnt Sulyok Tamás köztársasági elnöki mandátuma, utódát az Országgyűlésnek az alaptörvény szerint harminc napon belül kell megválasztania; az államfői feladat- és hatásköröket ideiglenesen Forsthoffer Ágnes, az Országgyűlés elnöke vette át.
2026. augusztus 5. A Tisza Párt frakciója kezdeményezte, hogy a parlament augusztus 11-én válassza meg az új köztársasági elnököt.
2026. augusztus 8. A Tisza frakciója Baka Andrást, a Legfelsőbb Bíróság korábbi elnökét jelölte köztársasági elnöknek. A Mi Hazánk Mozgalom, amelynek a jelöltállításhoz szükségesnél kevesebb, hat képviselője van a parlamentben, július 30-án Tóth Máté energiajogászt jelölte "szimbolikusan" a tisztségre. A Fidesz és a KDNP képviselőcsoportja nem vett részt az új köztársasági elnök megválasztásában, illegitimnek tartva Sulyok Tamás államfő eltávolítását.
2026. augusztus 11. Az Országgyűlés – 140 igen szavazattal, 6 nem ellenében, a Fidesz és a KDNP képviselőinek távollétében – megválasztotta Baka Andrást köztársasági elnöknek, aki az ezt követő nyolcadik napon, augusztus 19-én lép hivatalba, megbízatása az új alkotmány hatálybalépéséig, de legfeljebb öt évre szól. Baka András eskütétele utáni beszédében úgy fogalmazott, az elmúlt évek legsúlyosabb következménye a magyar társadalom mély megosztottsága.
2026. augusztus 17. Az Alkotmánybíróság hatáskör hiányára hivatkozva, érdemi vizsgálat nélkül visszautasította a Fidesz-KDNP az alaptörvény 17. módosításával kapcsolatos beadványát, amelyben a többi közt annak a passzusnak a megsemmisítését kérték, amely azonnali hatállyal megszüntette Sulyok Tamás köztársasági elnök megbízatását.